Page 61 [61]
60 K. NÉMETH ÁNDRÁS
a víz fölötti faszerkezetekből álltak, hanem a vizenyős területeken keresztül vezető,
gerendaalapozású, deszkaburkolatú útszakaszokból is, amelyeket legkésőbb a hó¬
doltság korától a folyószabályozásig, az 1810-es évek végéig használtak az egykori
szandzsákszékhelyen.
HIDAK, VÍZI ÁTKELŐK RÉGÉSZETI NYOMAI
Az úthálózat kutatásához szorosan kapcsolódik a hidak és átkelők kutatása is, hiszen
az utak vízfolyásokon való átkelését is meg kellett oldani, és szerencsés esetekben
ezeknek régészeti nyoma is marad.
A Kapos, Koppány és Sió folyók mentén az utóbbi évtizedben — többnyire szenny¬
vízcsatorna-fektetések régészeti felügyelete során — szerencsés módon több helyen is
előkerültek a mai, szabályozott mederben folyó vízfolyások közelében olyan, bárddal
többnyire négy oldalról hegyesre faragott cölöpmaradványok, amelyekről előkerülési
helyük alapján okkal feltételezhető, hogy a többnyire a 19. század első harmadában
végzett vízszabályozások előtt létezett hidak vagy töltésutak részei lehettek. A kisebbtől a
nagyobb vizek felé haladva: a Koppány-patak mellett Tamásiban, a Koppánnyal egyesült
Kapos folyó mentén Dombóváron, Dombóvár-Békatón és Pincehelyen, a Kapos vizét
magába fogadó Sión pedig Simontornyán figyeltek meg ilyeneket, s bizonyára nem
véletlen, hogy az öt helyszín közül négy a török korban várral is rendelkezett, amelyek
minden esetben az egykori hidak, átkelők közelében létesültek. A saját kutatásainkból
származó hídcölöpök többségét megpróbáltuk dendrokronológiai módszerrel is keltezni,
ami sajnos egyetlen esetben sem járt sikerrel. Mivel előkerülési helyeiken a régészeti
korokban írott források szerint átkelők léteztek, ezért a keltezési hiányosságok miatt is
fontosnak tartom bemutatdsukat, mar csak a 18-19. szAzadi és a korábbi szerkezetek
feltételezhető hasonló szerkezete miatt is. Lássuk őket előkerülésük időrendjében.
Dombóváron, a Gólyavár közelében, a szőlőhegyi elágazónál 2011—2012-ben
Szabó Géza szennyvízcsatorna-fektetés régészeti felügyelete során több sorban
elhelyezkedő, a talajba z méterre mélyedő, kihegyezett tölgyfacölöpöket talált,
amelyet a vár keleti oldala mellett futó út és híd maradványaiként értékelt
(Szabó — Csányi 2012: 182—183).
Tamásiban 2014-ben a Koppány-patak déli oldalán, a miklósvári elágazástól kissé
északra, a főutca nyomvonalán ásott szennyvízárok ásása során a fekete, áradmányos
talajból hét, egyenként 1—I,5 méter hosszú, kihegyezett cölöpöt és egy négyzetesre
bárdolt, vastagabb gerendát hozott felszínre a munkagép. A vízszabályozás előtti
36 A szerző megfigyelése, 2014. július 22.