OCR Output

"TOLNA MEGYE KÖZÉPKORI ÚTJAINAK RÉGÉSZETI KUTATÁSA 6I

állapotot rögzítő első katonai felmérésen jól látható, hogy a Koppány lamási alatt
széles, mocsaras ártérben kanyargott, amelyen két, egymástól 150 méterre fekvő
híd (átkelő) vezetett keresztül. A legvastagabb cölöpöt egy kocsánytalan tölgyrönk
félbevágásával alakították ki (32. ábra).

A 32 évgyűtűt tartalmazó cölöpön végzett dendrokronológiai vizsgálat sajnos
nem eredményezett abszolút keltezést (Grynaeus 2019c), de ennek ellenére is jó
eséllyel tarthatjuk a tamási hídcölöpöket egy legkésőbb török kori átkelő régészeti
nyomainak. A tamási vár első, 1545—I546-os zsoldlistájában a megszokott csapat¬
nemek mellé egy iszkáboló — azaz (hajó)ács — egységet is rendeltek (Hegyi 2007:
II. 1099), amelynek ezek a környéken, hajózható folyó hiányában leginkább az
átkelőhely karbantartása lehetett a feladata (K. Németh 2015b: 109-110).

Simontornya belterületén, a település fő utcáját jelentő, nyugat-keleti irányú
Petőfi utca 7. számú ház előtt szintén 2014-ben, szintén szennyvízépítési munká¬
latok során öt, 1—2 méter hosszú cölöp többnyire alsó, kihegyezett része került elő,
amelyeket a munkagép megrongált.

A cölöpökkel együtt néhány, a 18—I9. századra meghatározható kerámia¬
töredék és vastárgy is napvilágra jött. A Simontornyán dokumentált gerendaút
kapcsán már láthattuk a település vízszabályozás előtt Sió-hídjaira vonatkozó
adatokat, és a cölöpök előkerülési helye kapcsán nem is lehet kérdéses, hogy
azok a település központjából nyugat felé vezető út folytatásában a Sión épí¬
tett török kori vagy legfeljebb 18. századi hídhoz tartozhattak (érdekes módon