Page 122 [122]
5 A ZSIDÓ HERMANN MEGTÉRÉSE" A MAKRO- ÉS A MIKROTÖRTÉNELEM PERSPEKTÍVÁJÁBÓL
is az ,intellektualizáló" , dialektikusok" egyike a korban. A premontrei rendet
alapító Xanteni Norbert Bernát barátja volt, osztotta ezt a meggyőződését, sőt
jelen volt az Abélard-t elítélő soissoni zsinaton is.
Itt is egy tipikus motívum érvényesül, ám most egy tipikusan keresztény: a Pál és
Ágoston révén szankcionálódott meggyőződés, mely szerint az igazi hit kegyelmi
adomány."
Az Abélard-fejezetben találkozunk majd részletesebben is azzal, ahogy Misch az
elemzések során erősen épít saját álláspontjára a katolikusnak tekintett állásponttal
szemben, amelyet egyrészt a , középkori" kereszténységben, másrészt a 20. század¬
ban az Abélard-kutatás nézőpontjából Étienne Gilsonban lát megtestesülni. Misch
saját álláspontjáról nehéz volna eldönteni, hogy evangélikus-e — amivé megkeresz¬
telése által vált —, vagy pedig inkább a vallással kevésbé törődő, a felvilágosodás
gondolatkörét határozottan, bár a 20. századi körülmények között némileg módo¬
sítva képviselő szekuláris gondolkodóé. Mindenesetre a részletes Gilson-polémia
halvány előzeteseként már itt is megjelenik egy megjegyzés a katolicizmussal szem¬
ben, amelyet itt egy másik nagynevű kortárs katolikus pap, filozófiatörténész és
teológus, Martin Grabmann jelenít meg. Miután idézte Hermann önéletírásából,
hogy — még Judasként — engedett volna az értelem szavának és, ha értelmével be¬
látja a keresztény tanítás igazságát, már áttért volna, a következőket fűzi hozzá:
Figyeljünk föl rá, hogy itt (8. fej.) ész és tekintély, melyek a mi szemünkben ellentétes
fogalmak, egybeolvadnak, ahogyan az megg is felelt a korabeli katolikus teológiának;
mert e teológiát az a törekvés jellemezte, hogy ,,a skolasztikus módszer két hajtóereje,
az auctoritas és a ratio közötti egyensúlyt megőrizze."
Szintén az Abélard-fejezet Abélard-értelmezését vetíti előre agyanú hermeneu¬
tikájának arra vonatkoztatott alkalmazása, ahogyan az önéletírás összekapcsolja
tények egyszerű — Misch-től , nyilvánvalóan igazsághűnek" mondott - leírását
azzal a vallási-szimbolikus értelmezéssel, amelyet Misch , utólagos vulgár-vallási
ertelmezesnek” (nachträgliche vulgär-religiöse Deutung’") nevez.
21.
DS
„Auch hierbei kommt ein typisches Motiv zur Geltung, aber nunmehr ein typisch christliches:
die durch Paulus und Augustin sanktionierte Überzeugung, daß der rechte Glaube eine göttliche
Gnadengabe ist.” Misch: Geschichte der Autobiographie, 509. Lasd még 518-520.
„Man bemerkt, daß hier (c. 8) Vernunft und Autorität, in unsern Augen gegensätzliche Begriffe,
in eins zusammengehen, wie das der zeitgenössischen katholischen Theologie entsprach; denn
für diese war das Bestreben charakteristisch, „das Gleichgewicht der beiden treibenden Kräfte
der scholastischen Methode, der auctoritas und ratio, zu wahren.” Uo., 516.
24 Uo., 517.
21
u
e 121"