Page 121 [121]
A NARRATIVITAS FORMAI ES TARTALMAI A GDA-BAN
kolostort is, amely akkoriban — a ,,balvanyimadashoz” hasonléan — a szokasos nem
keresztény értelmezői sémák fényében inkább elrettentette az aszkézist gyakorló
tonzúrás szerzetesek látványával, semmint hogy pozitív hatást tett volna rá.
Visszatérvén Kölnbe, zsidó kísérője bevádolta őt keresztény szimpátiái miatt,
amelynek persze minden alapja megvolt, ám vagy két hétre rá váratlanul meghalt
a vádlója, és ezt — az akkor még ugyan - Júdás már istenítéletnek tekintette. To¬
vább folytatta vitáját a keresztény írástudókkal, melynek fontos, de valószínűleg
legendás eleme Deutz-i Ruppert apát kölni látogatása, amikor Ruppert elfogadta
Júdás kihívását nyilvános vitára, melynek menetét az életírás részben rögzíti is.
Ám semmilyen intellektuális út nem segíti át a holtponton, nem képes sem arra,
hogy a kereszténység iránt érzett szimpátiáit feladja teljes lélekkel visszatérve
zsidóságához, sem arra, hogy feladja zsidóságát és megkeresztelkedjék.
Olyannyira, hogy közben hagyja magát belekényszeríteni egy házasságba is,
amely kezdetben egészen bűvkörébe vonja, és csak hónapok múltán tér vissza
keresztény barátaihoz. Egyre kétségbeesettebb, kéri Istent, hogy adjon jelet szá¬
mára, böjtöl, de mindezt kevert, félig zsidó, félig keresztény módon teszi, meg¬
próbál keresztet vetni s a kereszt segítségével előbbre jutni, de minden hiába,
álmatlanul töltött éjszakái nem vezetik hitbeli bizonyossághoz.
A döntő mozzanat hangsúlyosan nem intellektuális jellegű, és nem is saját
igyekezetéből fakad közvetlenül: megkér két szentéletűnek tekintett apácát, hogy
imádságaikkal járjanak közben Istennél megvilágosodása érdekében. Ennek tu¬
lajdonítja, hogy végül , lehull a fátyol a szeméről", belátja a kereszténység igazsá¬
gát, felvállalja a megkeresztelkedést. Ámde az ördög — ahogy írja — még ekkor is
igyekezett útját állni: nem tudta, hogy háromszor kell alámerülnie a — jéghideg
novemberi - vízben, s már kétszer is ki akart jönni, túl korán, de valahogy mégis
sikerült rábeszélni, hogy harmadjára is alámerüljön.
Ez az epizód meglehetősen komikus hatású, később pedig krimiszerűen írja le,
hogyan kerüli el az általa elhagyott kölni zsidóktól kitervelt merényletet, sőt, ho¬
gyan viszi el egyik unokaöccsétis kolostorba. A cappenbergi közösség tagja lesz,
megtanul latinul, s végül szerpap válik belőle, aki immár , megérti", hogy gyer¬
meki álmának igazi tartalma épp a kereszténnyé konvertálásának előrejelzése.
A bevezetőben mondottakon túl érdemes kiemelni az intellektus útjának elég¬
telenségét a vallási megvilágosodáshoz. Az ägostoni-anzelmi hagyomänyban
ez az út volna a fides guerens intellectummal, a hitből megértést kereső elmél¬
kedéssel szemben álló próbálkozás az értelem útján eljutni a hithez, intellectus
guerens fidem. Amit Misch ezzel kapcsolatban kiemelésre érdemesnek tart és
aláhúz, az a kortendencia, amelyben erőteljesen jelen van ez az irány, s hogy épp
az a Clairvaux-i Bernát lépett fel igen erőteljesen ennek minden formájával szem¬
ben, aki az Abélard-fejezetben is nagy hangsúlyt kap, minthogy Abélard maga
e 120"