Page 80 [80]
MISCH DERÉKBA TÖRT MUNKÁSSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSEI
A tudományok, a társadalmak és általában a történelem alakulása a 20. század¬
ban oda vezetett, hogy a természettudományok vezető pozícióba jutása nyomán
a tudós és a mindennapok embere egyaránt az uralás módján igyekszik meg¬
ragadni az emberre és az emberire vonatkozó szellemtudományok tárgyait is.
Egyre kevésbé alakulnak ki a cognitio rei létrejöttének feltételei — az egyoldalú
természettudományos orientáció hatására, tehetjük hozzá, amely az oktatás kez¬
deteitől kezdve a gyermeki tájékozódást kizárólagosan az ebben az értelemben
skézzelfoghatóra", vagyis az érzékszervi szemlélet tárgyaira irányítja s később is
meghagyja ebben a státuszban. Ennek kiteljesedéséhez képest a náci fajelmélet
, dilettáns hazugság", állítja — 1948 táján — súlyosan Plessner.""
Ami viszont a szellemtudományok - s vele együtt persze a művészetek — kreatív
műveléséhez szükséges, az vagy olyan krízishelyzet, amely fájdalmasan kizökkenti
az emberi pillantást a mindennapi megszokott várakozásokon alapuló világtapasz¬
talatából — és itt például Plessner megjeleníti a kikényszerített emigránslétből való
visszatérés mindkettejük által megélt , élményét"; vagy a művészi vagy tudományos
tehetség, fantázia által előidézett áthelyeződés, a közvetlen érzékszervi tapasztalat
átalakítása, amely aztán műalkotásként az ábrázolt személyeket a maguk mélységé¬
ben feltáró portrékhoz vezet; vagy olyan, akár egyoldalú tudományos elemzésekhez,
amelyek funkciója nem az, hogy azt hazudják, komplex fenomének igazi elemzését
nyújthatják a redukciós gondolatfűzések, hanem az, hogy kizökkentsék a rutinsze¬
rűen alkalmazott pillantásunkat a komplex jelenségekre és új, a dolog lényegéhez
közelebb vivő látásmódhoz segítsenek hozzá. Marxot és Spenglert említi példaként
erre az egyoldalú, de nem reduktív szándékú elemzéstípusra. A ,más szemmel"
gondolatritmusként vissza-visszatérő formulája az érzékelő pillantás átállítására
utal valami által, ami vagy az értelmi tevékenység, vagy a fantázia, a , beleképzelés"
(Einbildung) révén történhet meg. Ennek plessneri fölidézése pedig máris inadek¬
vátként jeleníti meg az egyszerű érzéki szemléletre és a fogalmakra, mint a megis¬
merés lehetőségfeltételeire vonatkozó hagyományos kanti modellt.
Plessner ezzel a Dilthey—-Misch-féle elgondolásokat úgy fogalmazza újra,
hogy azok alkalmassá váljanak legalábbis a társadalomtudományi módszervi¬
tákban történő alkalmazásra. Hivatkozik az Einheit der Sinne. Grundlinien einer
Aesthesiologie des Geistes"" [Az érzékek egysége. A szellem eszteziológiájának
alapvonalai] című korábbi könyvére, amelyre az 1931-ben, kölni professzorként
megjelentetett Macht und menschliche Natur. Ein Versuch zur Anthropologie der
geschichtlichen Weltansicht"" [Hatóerő és emberi természet. Kísérlet a történeti
48 Uo.
149 Kiadás: Bonn, F. Cohen, 1923.
150 Helmuth Plessner: Macht und menschliche Natur. Ein Versuch zur Anthropologie der
geschichtlichen Weltansicht, Berlin, Junker und Dünnhaupt, 1931.
+ 79 +