Page 78 [78]
MISCH DERÉKBA TÖRT MUNKÁSSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSEI
szereplö Mit anderen Augen (Über die Rolle der „Anschauung” im Verstehen) [Mäs
szemmel (A »szemlelet« szereperöl a megertesben)] cimü iräsäröl es a Misch-hez
fűződő teoretikus viszonyáról beszélünk a következő szakaszban.
Plessner Mit anderen Augen és Macht und menschliche Natur
Helmuth Plessner (1892-1985), a filozöfiai antropolögia alapvetö jelentöse¬
gű művelője nem volt Misch-tanitväny, ő közvetlenül a neokantiánus Wilhelm
Windelbandot, Max Webert és Husserlt mondhatta mestereinek. Mischhez ha¬
sonlóan kényszerült emigrációba 1933-at követően, bár annyiban szerencsésebb
volt, hogy Groningenben egyetemi oktatóként működhetett, legalábbis addig, amíg
be nem következett Hollandia német megszállása. Visszatérését követően a német
filozófiai és szociológiai élet vezető szerepeket betöltő prominens tagja lett. Misch
életének utolsó éveiben ő is Göttingenben működött: 1952 és 1961 között a szoci¬
ológia professzora, 1960—1961-ben pedig az egyetem rektora is volt."
Az 1948-ra összeállt Festschriftben 2005-ben megjelent Mit anderen Augen
[Más szemmelj"" című írása különlegesen sikerült példája a filozófiai alapkér¬
déseket rendkívül sűrítetten megfogalmazó szövegeknek. Kettejük közös élet¬
sorsából indul ki, a háború utáni újrakezdés rendkívüli helyzetére több szinten
is reflektál: egyrészt retorikai szinten, másrészt elmélyült értelmet tulajdonítva
neki — s mindezt az ünnepelt által megragadott filozófiai problémák egyikéhez
kapcsolódva.
Az alapkérdés a Misch Dilthey-tanítványságához kapcsolódóan fölvezetett du¬
alitás a megismerés két fajtája, a magyarázat (Erklüren) és megértés (Verstehen)
között. Plessner Mischtől idézi a természettudományos megközelítésekben ural¬
kodó első fajtára a cognitio circa rem kifejezést, " a másodikra pedig, amelyet
a szellemtudomänyok sajätos megismeresmödjänak tekintenek mindketten,
a cognitio rei kifejezést.“© Mindkét médozatot eltérésiikkel egyiitt a Kant nyo¬
mán, ám csupán sematikusan alkalmazott , szemlélet és fogalom"-kettősség alap¬
ján igyekszik értelmezni. Alapvetően úgy véli, a természettudós a maga részéről
43 Lásd Konrad Cramer und Günther Patzig: Die Philosophie in Göttingen 1734-1987, in Hans¬
Günther Schlotter (szerk.): Die Geschichte der Verfassung und der Fachbereiche der Georg¬
August-Universität zu Göttingen, Göttingen, Vandenhoeck und Ruprecht, 1994, 86-91.
Az idezeteket a következö kiadäs alapjan adom meg: Helmuth Plessner: Zwischen Philosophie
und Gesellschaft, Berlin, Francke, 1958, 204-218.
„A dologröl valö megismeres”, söt inkäbb „a dolog körül tapogatöz6 megismeres”.
A dolog megismerése", ahol a genitivus subjectivus, illetve objectivus összekapcsolása nyomán
adódik a sajátosan hermeneutikai típusú megismerés, amelyben a dolgot , utánzása" (nachleben,
nachfühlen, nachbilden) reven „belülröl” ismerjük meg a „külsöve vält”, tärgyivä lett megnyil¬
vänuläsaibol.
144
145
146
.77 +