Page 77 [77]
GEORG MISCH ÉLETÚTJA, MUNKÁSSÁGA
életfolyamat" fogalmával folytatódik, majd a személyiség és a szellemi értelemben
vett individualitás fogalmainak jelentőségét taglalva éri el az önéletírástörténeti
művet. A filozófia és a vallás, illetve a specifikus vallások viszonyával foglalkozik
a negyedik rész, amelyet a ,,kikutathatatlan” (das Unergriindliche) gondolatanak
Misch filozófiájában való elhelyezését adó ötödik rész követ. A hatodik rész sajátos
módon három , kiegészítésre" (Zusatz) bomlik: a filozófiatörténet misch-i kezelés¬
módjáról, az organikus és morfologikus individualitás fogalmainak érvényesülésé¬
ről az önéletírás-történeti műben, s végül az , életfilozófiai logika" alapfogalmairöl,
amelyek König számára különösen fontos filozófiai témát jelentettek.
Josef König és az ókori filozófia jeles kutatója, Bruno Snell szerkesztették 1948¬
ban, a Misch 70. születésnapját ünnepelni hivatott kötetet, amely ugyan már be
volt tördelve, de mégsem jelent meg egészen 2005-ig, amikor a Transcript Verlag
vállalta a nem csekély kockázatot, és kiadta. A német filozófiai élet kevéssé dicső¬
séges lapjai ezek, hiszen egy olyan gondolkodót köszöntöttek volna nem csupán
évfordulója, hanem emigrációból való visszatérte alkalmából is, akit — noha kü¬
lönböző mértékű elköteleződéssel — a nem kevés , szakmabeli" által is támogatott
nemzetiszocialista rezsim kényszerített hallgatásba, nyugdíjba, majd emigráció¬
ba. Miközben elhallgattatása, könyveinek eltüntetése, nyugdíjaztatása épp akkor
zajlott, amikor termékeny dialógus bontakozhatott volna ki az általa képviselt
dilthey-i életfilozófia és a husserli fenomenológia között, másként, mint Heideg¬
ger Lét és idő-jében. Könnyen lehet, hogy a kiadás meghiúsulása is még a ko¬
rábbiak utóhatásának volt köszönhető. Misch Heidegger-kritikájának irányaihoz
kapcsolódva a különbözőképpen tanítványi-tisztelői köréhez tartozó gondolko¬
dók az életfilozófia történeti-nyelvi-logikai oldalának kidomborítását tekintették
feladatuknak, nem pedig a letfilozöfia megújításán fáradoztak. Ez különösen jól
látható König tanulmányából, amely Der logische Unterschied theoretischer und
praktischer Sätze und seine philosophische Bedeutung [Az elméleti és gyakorlati
tételek közötti logikai különbség és filozófiai jelentőségel címen messze a leg¬
hosszabb a kötetben. Königé mellett még kiemelésre kívánkozik O. F. Bollnow
Der goldene Topf: Bemerkungen zum romantischen Weltbild E. T. A. Hoffmanns
[Az arany virágcserép. Megjegyzések E. T. A. Hoffmann romantikus világképé¬
hez] című írása, Groethuysené, akivel már találkoztunk korábban mint a Misch
mellett egyik legjelentősebb Dilthey-tanítvánnyal (Der Wegzur Philosophie [Az út
a filozöfiähoz]), B. Snelle (Menschliches und göttliches Wissen bei frühgriechischen
Dichtern und Denkern [Emberi es istenitudäs a korai görög költöknel es gondolko¬
döknäl]), Leo Delfoss-é, aki a GdA középkort lezáró kötetét adta ki később a hagya¬
tekböl („Volk und Fürst im „Frohen Einzug”. Ein Beispiel aus Brabant zur Frage des
Widerstandsrechtes” [Nép és fejedelem a »Diadalmas bevonuläsbanx, Egy példa
Brabantból az ellenállási jog kérdéséhez]), s végül Helmuth Plessneré, akinek itt
.76 +