Page 92 [92]
A munkavégzés emlékezete + 91
szíves, ha a tésztát összeállította nem-é lesz puha. Az öreg néni bejött, én meg
csináltam. Kisodortam. Aztán mondok: — Édesanyám, nem kő nekem az a néni
többet ide begyünni! Meggyúrtam, két szép fehér abroszra kisodortam. Bejön az
öreg néni, azt mongya: — Kutya ponciusát a gyerekének, kerekes tésztát sodort,
férjhez mehet! Az ebédet vittem edénybe, kosárba a fejemen a mezőre. Hazamentem,
elmosogattam. Fölmostam a konyhát, szép legyen. Én annak örűtem, ha rend vót...
Még a marháknak is attunk enni, meg eltettük a trágyát. Megfejtük a tehenet, el¬
szűrtük a tejet, elvittük a csarnokba. Oda fölőtöztünk egy kicsit, ott már társalogtunk
egy kicsit, énekűtük:
Alsobiiki janyok, jaj de fessek, mikor a csarnokba tejet visznek!
Meg jártam a Görbicz Margit nénihez át varrni tanulni. Ingeket, kék ingeket
varrt, eztet egy kicsit elsajátítsam. """
A gazdalány, az anyjával ellentétben, aki a határban dolgozik, a mezei mun¬
kákban nem vesz részt, feladata mindenekelőtt a háztartás vezetésének elsa¬
játítása. (Ebben a bejáró idős asszony segíti, aki minden bizonnyal a házi mun¬
kák egy részét is átvállalja, és akinek agyámkodásától a lány szabadulni akar.)
A narratívában ez reggeltől estig tartó folyamatos tevékenység, melynek né¬
hány mozzanata kötelességként (, meg kellett fejni"), ám semmiképpen sem
fáradságos munkaként jelenik meg, s ami a rend és a tisztaság örömét adja
(„en annak örültem, ha rend vót"). Az elbeszélő értékrendje tehát a folytonos
munkára épül, ez azonban nem vált önálló részrendszerré: nem választható
el ettől a család szférája, az otthoniasság megteremtése és a közösségi élményt
nyújtó szórakozás sem." (A beszélgetések, az éneklés felidézésekor az adat¬
közlő T/1. személyre vált, azaz a kortárs csoportba helyezi önmagát.)
A párbeszédekkel és folklórelemekkel dramatizált derűs narrációban meg¬
ítélésünk szerint az állandó munkálkodás, mint a tétlenség elkerülésének ke¬
reszt(y)ényi erénye, valamint a rendszeres agrármunkától mentesülő, köteles¬
ségeit a háztartásra és a családra összpontosító életút tapasztalata," a kettő
harmonikus összeegyeztetése jelenik meg. Másfajta családi stratégiát és
277 Barki Kálmánné Ábrahám Rozália (sz. 1897. Bük). Tátrai Zs. 1981. 76-77.
78 V6. Kocka, J. 2001. 11.
3 Erdei Ferenc, aki a paraszttársadalomra , boruló mindenható vezető eszmének" a terme¬
lőmunkát és a gyermeket tekintette, ezt a parasztság bomlásaként értékelte. A Kalocsa
környéki falvakról írja: , A gazdák közt az asszonyok uralkodnak. Régóta emancipálták
magukat az asszonyi munka és hivatás köréből. Ők a prófétái az új erkölcsnek. A munká¬
tól való menekvésnek ők tudják a legjobb módját: nem fejnek és nem gondozzák a tehenet,
és a szántóföldekre is régtől fogva nem járnak már." Erdei F. 1937. 252-255.