Page 93 [93]
92 s Eltűnt falusi világok
a munka előbbitől eltérő értelmezését figyelhetjük meg a Csongrád megyei
Balástyán született Gémes Eszter (1901-1985) írásba foglalt visszaemlékezésé¬
ben:8°
„Mivel negy lany született egymas utdn, apamnak segitsége nem volt. A legüre¬
gebbet odaadták varrást tanulni, a második lett anyám segítsége az aprók körül, így
lettem én apám segítsége. Annyira igyekeztem a munkámmal kedvében járni, hogy
mindent a legügyesebben csinálok. Úgy örültem, ha mondja: — Eszter jön velem
vetegetni. .. Nagyon kár, hogy senki meg nem örökítette, mit műveltek akkor a fia¬
talok. Úgy vetették magukat a munkára, mint a keselyük a dögre. Ott voltak a szó¬
lőmunkáknál, metszésnél, permetezésnél, aratásnál, cséplésnél. Szomszédunk,
a királyi tanácsosnak tüzér hadnagy fia, név szerint Raggambi Fluck László, tíz
vagon trágyát is kiküldött az apja szőlőjébe. Azt mi hatan, lányok, elvállaltuk, hogy
széthordjuk. Ilyen nehéz munkák után fájt minden porcikánk... 1925-öt írtunk.
Húgom elszegődött markot verni Veszelka Mihályékhoz. Úgy volt, hogy én otthon
verem a markot. A szomszédban lakott Veszelka András. Ennek az András fia fel¬
fogta Baktóban a nagynénjénél az aratást. Fogadott egy fiú marokverőt, aki aratás
előtt pár nappal felmondott neki. Hát ez nagy baj! Hová, mihez kapkodjon? ...
Anyám kapott rajta, mert nekünk csak rozsbúza termett. Elszegődtetett két mázsa
tiszta búzáért... Hét óra tájon fogtunk az aratáshoz. Estefelé András keresztezett,
én meg gereblyéztem a tarlót. Nem fogta a gereblye hosszára a búzaszállakat, akkor
megfordítottam keresztbe a kaparást. Nagyon szépen felkapartam. A gazda meglát¬
ta, azt mondja: sokan arattak már nálam, de ilyen szép munkát senki sem végzett!
— Apám így tanított! — feleltem. .. Három nap elmúlott, jó felébe voltunk az aratás¬
nak. Volt tíz hold zab is, de annak a marokverése új alkura ment, pénzbe."
Nincs lehetőségem az élettörténet, illetve a terjedelmes memoár vizsgálatára,
figyelmem a végzett munkára és társadalmi miliőjére irányul. Gémes Eszter
dolgozik saját, néhány holdas törpegazdaságukban, amit a család összetétele,
a gyermekek száma szabályoz, segíti apját alkalmi munkáiban, valamint gyer¬
mekkorától bérmunkát végez (napszámba jár szőlőt kötözni és trágyát horda¬
ni, részes aratáskor marokszedő). Számára azonban az otthon és a más gaz¬
daságban végzett munka (a , családi gazdaság" és a , családi bérgazdaság")
nem különbözik, azt kötelességnek, az apja által megkövetelt szigorú erkölcsi
parancsnak tekinti, az érzelmi kötődések is ezen alapulnak (, úgy örültem, ha
mondja: — Eszter jön velem vetegetni"). A bérmunkát pedig nem a munkaerő¬
280 Az önéletíró az , apáról fiúra" szálló hagyomány és saját emlékei alapján önálló kötetben
örökítette meg Rózsa Sándor és a betyárvilág történeteit is. Veszelkáné Gémes E. 1981.
#1 Gémes E. 1979. 37, 57-58, 88, 90-93. A memoáríró Veszelka András felesége lett.