Page 83 [83]
82 e Eltűnt falusi világok
emóciók és az anyagi érdekek együtt határozzák meg. A cselekedeteinek je¬
lentést adó individuum tehát nem érthető meg a strukturális és a kulturális
tényezők szembeállítása alapján."
A történeti antropológiai és az etnológiai családkutatások arra a hermene¬
utikai problémára is felhívták a figyelmet, hogy a múltbeli és a jelenbeli sze¬
replők érzelmi élete nehezen érthető meg, illetve a kutatóknak annak társa¬
dalmilag és kulturálisan szabályozott kifejezéseit, az emocionális , nyelvtan"
ködjait kell megfejteniük.”” A születés szokásaira és a gyermekéletre vonat¬
kozó hazai gyűjtések nélkülözték az érzelmek vizsgálatát, a terepmunka mód¬
szere, az adatközlők emlékeinek történeti adatként azonosítása erre nem is
volt alkalmas. Hofer Tamás 1950-ben viszont egy tiszaigari asszony vallomás¬
szerű monológját jegyezte le:
Nekem tizenhét éves a lányom, sokszor ott nézem altába, mikor fekszik, hogy
milyen szép, gyönyörködök benne: jaj, te vagy a tükröm, oszt megcsókolom. Én
mindegyik gyereket egyformán szeretem, nincs olyan, hogy kedvencem lenne, ha
a halál kérne egyet, hogy egyet oda kellene adni, nem tudnék mit adni, inkább be¬
fognám a szemem, hogy vigye valamelyiket."
A narratíva, anélkül, hogy a lélektan rejtelmeiben próbálnánk eligazodni,
a nehezen kifejezhető gondolatok és érzelmek képi-szimbolikus megjeleníté¬
se. A tükör az anya és a lánya bensőséges kapcsolatát, a benne gyönyörködés,
az azonosság felfedezésének örömét fejezi ki, amihez a halálösztön, az aggó¬
dás és talán a magas csecsemő- és gyermekhalandóság szorongató emléke
kapcsolódik. A tükör a népi hiedelemvilágban és a folklórban a jelen és a jövő,
az evilági és a túlvilági lét közötti átmenetet szimbolizálja, benne a lányok
szeretőjének képmása, valamint a halál is láthatóvá válik.2? Élet és halál, e világ
és túlvilág, jelen és jövő összetartozása, illetőleg eszámunkra elvont képzetek
megszemélyesítése alakítja az elbeszélést (, ha a halál kérné..."), ugyanakkor
a tükör tradicionális jelentése szemantikai újítással: önmagát a gyermekeiben
kiteljesítő és megőrző anyai érzéssel és talán a lét folytonosságának élményé¬
vel töltődik fel.
29 Medick, H.-Sabean, D. 1984. 15-16.
20 Medick, H.-Sabean, D. 1984. 17.
251 Néprajzi Múzeum, EA 4092.
22 Pócs É. 1983. 195, 200.