Page 82 [82]
Család, háztartás, rokonság a paraszti emlékezetben " 81
leszünk, ha az is hoz valamit. A lyányka meg csak segít itthon, én is jobban mehe¬
tek a dologba... Isten adja a báránykát, ő ad neki legelőt is."
„A negyedikvel en is elmentem Gyarmatra az orvosho. Azt mondták itt, hogy tíz
pengőér megcsinálja. Ott meg mondják, hogy harminc pengőt kér. Hát harminc
pengővel nem terhelem a lelkemet. Tízér kifizetem a szülésznőt, tízér veszek rá
valami rongyot, tízér meg nevelem egy darabig. Így aztán meglett."
Az első narratívában a családi munkaerőt racionálisan használó családi bér¬
gazdaság elevenedik meg. A nevelés a gyermekek táplálását jelenti, akiknek
a születése, majd sorozatos munkába állása határozza meg a család történetét
tagoló szegénységi ciklusokat. Mégsem lehetünk biztosak a házas termékeny¬
ség és a családi munkaerő kihasználása közötti, a protoindusztriális családi
gazdaság modelljéhez kötődő ok-okozati összefüggés kizárólagos érvényesü¬
lésében. Bár az elbeszélésben a harmadik gyermek vállalása és a munkaerő
allokációja a férj és a feleség közös döntéseként fogalmazódik meg, ám ez egy
bibliai metaforával: a nem tervezett gyermeket Isten akaratának tekintő val¬
lási képzettel egészül ki.
A falusi világ 19-20. századi átalakulásával, társadalmi-tudati változásai¬
val foglalkozó történeti antropológiai munkák ennek lényegét a cselekvők
,nem-egyidejű" észlelési és tapasztalati horizontjaiban, a tradicionális és mo¬
dern, a vallásos és racionális gondolkodásformák keveredésében határozták
meg." Ezt figyelhetjük meg a másik szövegben is. Az Ipoly menti falvakban
a két világháború között a , népi" és az orvosok által végzett, az anya egész¬
ségét kevésbé veszélyeztető művi terhesség megszakítás is elterjed, amivel
kapcsolatban különféle attitűdök: vallási tilalmak és lelkiismereti kétségek,
a hatósági büntetéstől, illetve a beavatkozástól való félelem, anyagi megfon¬
tolások, valamint a közösség elfogadó vagy megbélyegző ítélete érvényesült.
Ez a disszonancia az emlékező szubjektumában is megfigyelhető. Az asz¬
szony a terhesség megszakítását határozza el, tehát önállóan dönt. (A tudatos
fogamzásgátlásnak sem ebben, sem az előző narratívában nincs nyoma.) Ez
azonban lelki vívódással, agyermek megtartásának a vágyával, kompromisz¬
szumkereséssel jár együtt (mintha utólag is belső párbeszédet folytatna: , hát
harminc pengővel nem terhelem a lelkemet"), és az anya döntését végül az
25 Csima Jánosné (sz. 1911. Ipolyszög). Kapros M. 1986. 121, 128.
#6 Guthné Berta Erzsébet (sz. 1900. Csesztve). Kapros M. 1986. 129.
47 Kaschuba, W. 1990. 68-70.
48 Emellett gazdag hiedelemrendszer fonódott köré (például az anyának meg kell ennie az
„elcsinyält” gyermeket). Kapros M. 1986. 130.