Page 81 [81]
80 e Eltűnt falusi világok
A szegénynek még a gyerek is baj vót. Sok vót velük nagyon a vesződség. Nem
tudta úgy kezelni, hisz mindig a napszám, munka... Jó gazda nem szórja szét
a vagyonát azzal, hogy sorba csinyájja a gyerekeket... Jobban az olyan részeges
embernek vót sok gyereke. Mit törődött az avval, hogy mit csinyál a felesége a sok
gyerekvel... A lyanynak nagyon sok szép ruha kellett. Azt nem engedte meg a gaz¬
daság, hogy sok lyány legyen. Gondujja csak meg! Ha egy családba hat lyány vót,
annak csak vánkus kellett ötvennégy. A lyány kiürítette a gazdaságot."
A narratívát az adatközlő szociális identitása alakítja. Ez alapján különbözte¬
ti meg a ,jó gazdákat" és a , szegényeket" (a földnélküli agrárproletárokat),
akik eltérő értékrendet és magatartásformákat képviselnek. Az előbbieket
a kontrolált termékenység, a mértékletesség, valamint a családi státus és
a presztízs átörökítése jellemzi, a gyermekek, elsősorban a lányok, ennek rep¬
rezentálói. Ezzel szemben a szegényeket/szegénységet a sok gyermekkel azo¬
nosítja, és erkölcsileg is elítéli (, jobban az olyan részeges embernek vót sok
gyereke", , mit törődött az avval..."), ami az empátia és a részvét hiányára utal,
és feltehetően a rászorulók segítését akadályozta. A , szegények" és a , jó
gazdák" alkotják tehát a falusi státuscsoportokat, a családélet ésa gyermekek
nevelése a kulturális különbségeket jeleníti meg, és a csoportok közötti hatá¬
rokat erősíti (az előbbiek számára a gyerek , baj" és , vesződség", amit , nem
tudtak kezelni").
A narráció időhasználatát is érdemes megfigyelni: az adatközlő a , szegé¬
nyekről" múlt időben beszél, a ,jó gazdák" által képviselt értékek viszont foly¬
tonosak, nincs távolság a jelen és az elbeszélt múlt között.
Lehetséges, hogy a normatív értékrend és a státuscsoporttal azonosulás
a személyes élethelyzetek felidézését akadályozta (az emlékező , a" szegények¬
ről, , a" jó gazdákról, ,egy" családról beszél), és aszemantikai emlékezetnek
adott teret. Saját történetekről és döntésekről a szegényparaszti vagy agrár¬
proletár családok elbeszéléseiben olvashatunk:
Mikor mán vót kettő, oszt öt évre rá megint állapotos lettem, gondoltuk az uram¬
mal: az a kis ennivaló csak kerülközik valahogy. Oszt mán csak egy darabig köll
nevelni, akkor oszt mán a nagyobb elmehet napszámba. Mán akkor könnyebben
22 Balláné Hegedüs Ilona (sz. 1899. Őrhalom). Néprajzi Múzeum, EA 22838, Kapros M. 1986.
120, 121, 138.
28 Kapros M. 1986. 121-122.
#4 Ez egyúttal akommunikáció és a normát megalkotó falusi közvélemény kedvelt témája:
, Kibeszélték az asszonyt, akinek sok gyereki vót." , Kibeszélték, akinek mingyá lett gyerek.
Hogy azér ment a férhö, mer mán rá akart mászni az emberre." Néprajzi Múzeum, EA
22838, Kapros M. 1986. 121-122.