Page 54 [54]
KERET
szűkebb és tágabb kontextusa meghatározza, hogy a szerepek milyen módon
viselkedhetnek az adott helyzetben, és tartalmazza a feszültségteremtő kötöttsé¬
geket. Az elemzett dr-ámaórában nemcsak a puritán kor szokásai hozták létre
a kötöttségeket, hanem a templom mint konkrét helyszín is. A templom olyan
közösségi tér, ahol rengeteg szokás és rituálé szabja meg a viselkedést, amikhez
a játszóknak alkalmazkodniuk kell.
Az idő lelassítása lehetővé teszi a szituáción belüli vizsgálódást, mondja
Davis"? Heathcote-ra hivatkozva. Ez Bolton drámaórájában a lelkész szerepében
lévő drámatanár egyik kiemelt feladata, hiszen ő tudja belülről lassítani a tör¬
ténéseket, kérdésekkel, cselekedetekkel változtatni a gondolkodás szintjén.
Az eseményben részt vevők a szerepeiken keresztül — beszédükkel, cselekvé¬
seikkel, testbeszéddel, targyakkal és képek teremtésével — tarhatjak fel a drama¬
esemény jelentését, annak tartalmát. A drc-ámaesemény jelentésének feltárásában
segít, ha tudatosan olvassák és teremtik a jeleket. Davis szempontjai lehetőséget
kínálnak arra is, hogy átgondoljuk, milyen eseményt akarunk vizsgálni, meg¬
teremteni és fókuszba állítani egy anyag kapcsán, illetve szempontokat adnak
egy-egy óra utólagos elemzésére és továbbfejlesztésére is.
KERET
A keret a drámának az az eleme, ami meghatározza, hogy a diákoknak mi a vi¬
szonyuk az adott eseményhez, és mi a feladatuk egy eseménnyel kapcsolatban.
Chris Cooper a következőképp foglalja össze, hogy mit ért a keret fogalma alatt:
A "keret! egyszerre utal a résztvevőknek felkínált szerepre, az eseménytől való
távolságra és arra a nézőpontra, amelyből az eseményt értelmezik. A keret erő¬
sebben tudatosítja a résztvevőkben az esemény jelentőségét, elkerülhetetlen kö¬
vetkezményeit/másodlagos jelentéseit és megértését. A keret a drámai feszültség
megteremtésének is eszköze"."" Tehát a keret megszabja a nézőpontot, amiből
egy eseménnyel foglalkoznak a résztvevők.
Ahhoz, hogy ezt pontosabban értsük, érdemes kicsit visszalépnünk. Vannak,
akik szerint komoly változást eredményezett Heathcote drámáiban és munka¬
módszerében az Erving Goffman szociológiai elméleteivel való találkozás,"
mások szerint meg Goffman elmélete csak kapaszkodót kínált neki, hogy
102
Davis: Imagining the Real, 65.
103 Uo.
104 Cooper: A cselekvő képzelet, 40.
105 Gerard Boland: Role and Role Distance. The Heathcote/Carroll Collaboration that reframed the
social context for drama-based learning and teaching, NJ, XXXVIL., 2013/1, 54.
53 ¢