Page 53 [53]
A TANTERMI DRÁMA FŐ ÖSSZETEVŐI
me
A drämaesemeny összetevöi
David Davis új fogalmat vezet be a munkásságát összegző könyvében, ami
az eddig vizsgált szituáció fogalmát egészíti ki. A narratívák eseményeitől
megkülönböztetendő Davis drámaeseménynek nevezi azt a fogalmat, amiben
összefoglalja azokat az elemeket, amiktől egy tantermi dráma fiktív szituáció¬
ja játszhatóvá válhat a résztvevők számára, és ők annak alkotóivá válhatnak."
Az egyes elemek magyarázatához és egyértelműsítéséhez Bolton óráját haszná¬
lom példaként, ahol szükséges.
A drámaeseménybe szerepekben léphetnek be résztvevők, és fontos, hogy ezek¬
nek a szerepeknek egymáshoz, illetve az eseményhez magához is legyen viszonyuk.
Davis hangsúlyozza a szerep és a karakter közötti különbséget. Az utóbbi erősen
kapcsolódik Sztanyiszlavszkij munkásságához Davis értelmezésében, és szemé¬
lyes élettörténet kidolgozását feltételezi. A szerep valamilyen esszenciális vonást
próbál megragadni, például a szülőségből, amit referenciapontként használhat
a játszó az eseményben." Vagyis, míg a karakter önálló, autonóm, élettörténettel
bíró fiktív személy kidolgozását jelenti, addig a szerep inkább a szituációhoz való
viszony lényegének megragadásában áll. Fontos, hogy a szerepeknek legyen szán¬
dékuk, céljuk, amit el akarnak érni az eseményben; az esemény feszültségét növeli,
ha más szerepeknek ellen-szándékuk van. Ez adhat tétet az eseménynek, míg
az esemény feszültségét azok a kötöttségek teremtik meg, amiket a drämatanär
beépít a szituációba. Boltonnak a Drámapedagógiai olvasókönyvben megjelent
írása?" különböző típusait sorolja fel a kötöttségeknek, gátaknak. A fenti drama¬
órában a puritánok kulturális kontextusa nagyon határozott kötöttségeket kínált
a résztvevőknek, de ennél fontosabb feszültségkeltő eszköz, hogy a csoportnak
csak az egyik része birtokolja azt az információt, ami a probléma középpontjában
áll (kik voltak kinn az erdőben), miközben éppen azok vannak döntési helyzetben,
akik nem rendelkeznek ezzel az információval.
A drámaesemény valamilyen történet része Davis szerint,’ a cselekmeny¬
nek olyan kiemelkedő pillanata, amiben a mélyebb tartalom megmutatkozik.
A dráma általában nem a történet elején kezdődik, hanem belecsöppennünk
a közepébe, ilyen értelemben van előtörténete"! is az eseménynek. Az esemény
"7 Davis: Imagining the Real, 63-66.
98 Davis: Imagining the Real, 63.
Gavin Bolton: Feszültseg, ford. Szauder Erik, in Kaposi Läszlö (szerk.): Dramapedagögiai ol¬
vasökönyv, javitott kiadäs, Budapest, II. Kerületi Kulturälis Közhasznü Nonprofit Kft., 2013,
119-122.
Davis: Imagining the Real, 65.
Davis másként használja az előtörténet fogalmát, mint O’Neill, aki egyfajta közeppontkent,
a későbbi cselekmény magvaként kezeli, amiből a fiktív világ kibontakozhat.
99
100
10.
2
+ 52 +