OCR Output

ezen képmásától és őtőle a mi urunk, Jézus Krisztus vére által, amely az
üdvösségünk miatt ontatott ki, és megoldatott Zakariás próféta nyelvé¬
nek kötése, úgy megszabadítva Isten eme szolgáját minden igézéstől és
rontástól, amelyet ördögi módon készítettek neki, és minden ördögi csi¬
nálmánytól és kötéstől, azon hatalom és erő által, amivel az Isten szétvá¬
lasztotta a Vörös-tengert, amelyen keresztül saját lábán kelt át Izrael
népe, és azon erő által, amellyel Krisztus Lázárt a sírból feltámasztotta, a
beteget meggyógyította, a született vaknak visszaadta szeme világát, és
azon hatalom által, amellyel ugyanő lerombolta a pokol kapuit, és a min¬
denható erejével megnyitotta a mennyország ajtaját. (Sacra arca
benedictionum, 1697)"

Könnyen belátható, hogy az exorcizmusok szövegében több a kényszerítő jellegű
1; . 114 LÉ à se 298 ,
mágikus elem, mint az áldásokban. Pócs Éva elemzése alapján " a ráolvasások

következő elemei tekinthetők az egyházi benedikciók örökségének:

A démon elűzése

A démon megszólítása
Kiküldés a testből
Hivatkozás C-re

B-C szembenállása

Ezek az elemek — miként láttuk — inkább az átok jellegű exorcizmusok, mint az
áldások jellemzői. Az egyházi , fehér mágia" legalapvetőbb kifejeződéseinek tehát
az exorcizmusok tekinthetők."

Végezetül visszatérünk a fejezetünk bevezetőjében említett problémakörre. Az
egyházi benedikciók és a paraszti ráolvasások szövegszerű kapcsolatának vizsgá¬
latához elengedhetetlen fogódzót jelentenek a kötetünk szöveggyűjteményében
közzétett szövegek. Pusztán a kora újkori egyházi gyakorlat hazai szövegkorpusza
természetesen még nem rejti magában az átadás-átvétel mozzanatainak kézzel
fogható bizonyítékait, ám jelentősen árnyalja a hivatalos gyakorlat visszaszorulá¬
sáról és a falusi specialisták ezzel párhuzamos előretöréséről szóló elméletet. Min¬
denesetre feltűnően kevés olyan forrásunk van a kora újkorból, amikor egyháziak
által írt kéziratokban magyar nyelvű benedikció- vagy exorcizmusszövegek kerül

91 Latin eredetijét lásd a szöveggyűjtemény megfelelő [V. 7. a.] ordójában.

55 Pócs 1988.
°° Erre utal többek között: Kieckhefer 1989, 69—75.

99