Lakáslehetőségek a császárvárosban s 347
De Ponty kiadványa alapján egyfelől tovább lehet pontosítani és ellenőriz¬
ni a bécsi (kiváltképp) főúri elit belvárosi ingatlanállományát, például meg¬
tudhatjuk, hogy a Teinfaltstra8én Kollonich László is rendelkezett házzal."?
Kollonich a belvárosi ingatlant (amelynek tulajdonosai között Harrer gyűj¬
teményében nem szerepel) valószínűleg a Magyar Udvari Kancelláriától való
távozását követően vásárolhatta, korábban ugyanis, míg fogadott apja és
pártfogója, Kollonich Zsigmond bécsi érsek életben volt, nála az érseki palo¬
tában lakott, 1751 után pedig egy ideig a Kohlmarkton a Volkra-féle ház¬
ban (ami a Kéry-Draskovich família birtokában volt ekkor), "" majd a hohe
Brücke mellett a dalmát származású Gondola (Gundulic) gröfi csaläd tulaj¬
donában lévő házban szállt meg."
Másfelől de Ponty jegyzéke alapján a bécsi külvárosi házak tulajdonosi
köréről is képet alkothatunk, akik között a magyar főurak közül a Batthyány
és kiváltképp az Esterházy család tagjainak a neveit olvashatjuk." Esterházy
, Fényes" Miklós Wieden elövärosäban, a Favoriten-Linie Straßen (a Ihere¬
sianumtöl nem messze) rendelkezett häzzal,'”” még érdekesebb viszont, hogy
Esterhazy Ferenc kancellar härom külvärosi (a Landstraßen, illetve a Mar¬
garethen és Nikolsdorf elővárosában lévő) ház tulajdonjogával is büszkel¬
kedhetett."§ A külvárosi házak valószínűleg kiadásuk révén bevételi forrást
jelenthettek a kancellár számára, aki pedig a Magyar Udvari Kancellária
reprezentatív lakosztályában lakott, bár további kutatásnak kell még tisztáz¬
nia, hogy a házak egy része nem a kancellár hasonló nevű unokaöccsének,
Esterházy Ferencnek (1746-1811), Miklós gárdakapitány fiának a birtoká¬
ban voltak-e."? Bécs külvárosainak alaposabb vizsgálata nagy valószínűség
főúri (Batthyány, Esterházy, Kollonich, Pálffy) és három további (Jaszvicz, Jelky, Péchy) magyar
család rendelkezett ingatlantulajdonnal, valamint négy család (Jeckel, Jagitsch, Jakatitsch, List)
vizsgálata, magyar kötődéseik azonosítása további kutatásokat igényel. Az utóbbi családok tagjai
alacsonyabb rangú, jellemzően külvárosi ingatlannal rendelkező polgári személyek voltak, mint a
lichtenthali háztulajdonos, Joseph Jeckel szabómester. De Ponty, 1779. 157.
132 De Ponty, 1779. 294. Kollonich háza már az 1773. évi kiadott összeírásban is szerepel: Verzeichnit8,
1773. 4.
33 Staats- und Standes-Calender, 1740. 165.; Staats- und Standes-Calender, 1750. 154.
34 Staats- und Standes-Calender, 1752. 162.; Staats- und Standes-Calender, 1754. 174.
35 Staats- und Standes-Calender, 1756. 195.; Staats- und Standes-Calender, 1758. 191.
36 Vizsgálati korszakunkat megelőzően a császárváros külvárosában is igen kevés magyar rendelke¬
zett ingatlantulajdonnal, például Werner Arnold Steinhausen (1655-1723) katonai építőmester, kar¬
tográfus 1710. évi Bécs térképe szerint a magyarok közül csupán az Esterházy és a Pálffy famíliának
volt külvárosi birtoka. ÖNB KS AB 7 A 56.
»7 De Ponty, 1779. 264.
38 De Ponty, 1779. 82., 170., 212.
39 Esterházy Miklós gárdakapitány családja a 18. század közepén már rendelkezett bécsi házzal, amit ¬
Harrer információi alapján - Miklós felesége, Maria Susanna von Lubomirska (1722-1771) herceg¬
nő vásárolt meg 1754-ben a Starhembergektől. A ház a Mölker Bastei mellett, Kollonich házától
nem messze (a mai Oppolzergasséban) volt található. A házat Miklós fia, Esterházy Ferenc, későbbi
nagykövet örökölte. Harrer-Lucienfeld, 1957. VII. 156.; De Ponty, 1779. 295.