OCR
Lakáslehetőségek a császárvárosban s 347 De Ponty kiadványa alapján egyfelől tovább lehet pontosítani és ellenőrizni a bécsi (kiváltképp) főúri elit belvárosi ingatlanállományát, például megtudhatjuk, hogy a Teinfaltstra8én Kollonich László is rendelkezett házzal."? Kollonich a belvárosi ingatlant (amelynek tulajdonosai között Harrer gyűjteményében nem szerepel) valószínűleg a Magyar Udvari Kancelláriától való távozását követően vásárolhatta, korábban ugyanis, míg fogadott apja és pártfogója, Kollonich Zsigmond bécsi érsek életben volt, nála az érseki palotában lakott, 1751 után pedig egy ideig a Kohlmarkton a Volkra-féle házban (ami a Kéry-Draskovich família birtokában volt ekkor), "" majd a hohe Brücke mellett a dalmát származású Gondola (Gundulic) gröfi csaläd tulajdonában lévő házban szállt meg." Másfelől de Ponty jegyzéke alapján a bécsi külvárosi házak tulajdonosi köréről is képet alkothatunk, akik között a magyar főurak közül a Batthyány és kiváltképp az Esterházy család tagjainak a neveit olvashatjuk." Esterházy , Fényes" Miklós Wieden elövärosäban, a Favoriten-Linie Straßen (a Iheresianumtöl nem messze) rendelkezett häzzal,'”” még érdekesebb viszont, hogy Esterhazy Ferenc kancellar härom külvärosi (a Landstraßen, illetve a Margarethen és Nikolsdorf elővárosában lévő) ház tulajdonjogával is büszkelkedhetett."§ A külvárosi házak valószínűleg kiadásuk révén bevételi forrást jelenthettek a kancellár számára, aki pedig a Magyar Udvari Kancellária reprezentatív lakosztályában lakott, bár további kutatásnak kell még tisztáznia, hogy a házak egy része nem a kancellár hasonló nevű unokaöccsének, Esterházy Ferencnek (1746-1811), Miklós gárdakapitány fiának a birtokában voltak-e."? Bécs külvárosainak alaposabb vizsgálata nagy valószínűség főúri (Batthyány, Esterházy, Kollonich, Pálffy) és három további (Jaszvicz, Jelky, Péchy) magyar család rendelkezett ingatlantulajdonnal, valamint négy család (Jeckel, Jagitsch, Jakatitsch, List) vizsgálata, magyar kötődéseik azonosítása további kutatásokat igényel. Az utóbbi családok tagjai alacsonyabb rangú, jellemzően külvárosi ingatlannal rendelkező polgári személyek voltak, mint a lichtenthali háztulajdonos, Joseph Jeckel szabómester. De Ponty, 1779. 157. 132 De Ponty, 1779. 294. Kollonich háza már az 1773. évi kiadott összeírásban is szerepel: Verzeichnit8, 1773. 4. 33 Staats- und Standes-Calender, 1740. 165.; Staats- und Standes-Calender, 1750. 154. 34 Staats- und Standes-Calender, 1752. 162.; Staats- und Standes-Calender, 1754. 174. 35 Staats- und Standes-Calender, 1756. 195.; Staats- und Standes-Calender, 1758. 191. 36 Vizsgálati korszakunkat megelőzően a császárváros külvárosában is igen kevés magyar rendelkezett ingatlantulajdonnal, például Werner Arnold Steinhausen (1655-1723) katonai építőmester, kartográfus 1710. évi Bécs térképe szerint a magyarok közül csupán az Esterházy és a Pálffy famíliának volt külvárosi birtoka. ÖNB KS AB 7 A 56. »7 De Ponty, 1779. 264. 38 De Ponty, 1779. 82., 170., 212. 39 Esterházy Miklós gárdakapitány családja a 18. század közepén már rendelkezett bécsi házzal, amit Harrer információi alapján - Miklós felesége, Maria Susanna von Lubomirska (1722-1771) hercegnő vásárolt meg 1754-ben a Starhembergektől. A ház a Mölker Bastei mellett, Kollonich házától nem messze (a mai Oppolzergasséban) volt található. A házat Miklós fia, Esterházy Ferenc, későbbi nagykövet örökölte. Harrer-Lucienfeld, 1957. VII. 156.; De Ponty, 1779. 295.