Page 244 [244]
OCR
Az Udvari Kamara magyar tisztségviselői e 243 lehetőségekkel rendelkeztek, így a hivatali hierarchiában is eltérő pozíciókat tudtak maguknak megszerezni." A következőkben az ő pályafutásuk összehasonlító elemzését végezzük el. Származás és társadalmi állás A natio Hungarica tagjai között az Udvari Kamarához való felvétel alapján (a későbbi rangemelkedést egyelőre nem nézve) kilenc főnemesi, tizennyolc nemesi és hat polgári származású tisztségviselőt azonosithatunk.*” A kormányszerv kollegiális vezető testületét jelentő tanácsosi pozíciókat kizárólag nemesek és főnemesek tölthették be, de az ügyintézés szempontjából kulcsfontosságú titkári tisztségen is túlnyomó többségben (a magyarok közül kizárólag) nemeseket találunk. A polgári vagy alacsonyabb társadalmi rétegből származók számára a kamara kancelláriáján, kiadóhivatalán vagy irattárában kínálkoztak (írnoki, fogalmazói, levéltárnoki) pozíciók. A főnemesek számára az Udvari Kamaránál való érvényesülésre Mária Terézia uralkodása alatt nyílt lehetőség. Az 1750-es évekig a kamara tanácsadó testületében más bécsi kormányszervhez hasonlóan külön csoportot alkottak a főnemesi (Herrenstand) és a nemesi (Ritterstand) tanácsosok. Az előbbi csoportban I. József és VI. Károly regnálása alatt nem találunk magyar főnemest. 1745-ben Esterházy Ferenc és Vajay László voltak az elsők, akik ezt a pozíciót a magyar főrendek közül elnyerhették. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy vizsgálati korszakhatárunk előtt néhány évvel, 1696-ban gróf Esterházy Gábor (1673-1704) atipikus módon egyszerre nyert felvételt tanácsosi minőségben az Udvari Kamarához és a Magyar Kamarához, amelyben apjának, herceg Esterházy Pál (1635-1713) nádornak a tekintélye és apósának, gróf Otto Ehrenreich von Abensperg und Traun (1644-1715) alsó-ausztriai tartományi marsallnak a befolyása is közrejátszhatott." Mária Terézia uralkodása alatt viszont a magyar főnemesek kamarai alkalmazása nem egye” Itt szeretném megköszönni Fazekas Istvánnak, hogy felhívta a figyelmemet egy lehetséges 34. Magyar Királyságból származó hivatalnokra, Johann Baptist Morizra (Móricz János?), aki 1747-ben Felsőbüki Nagy István mellett dolgozott irnokként. OStA FHKA AHK HFU Akten 1747. juin. 21. (Kt. 1801). Morizrél (Móricz) egyelőre annyit tudunk, hogy 1734-ben ülnökként került az Udvari Kamarához, ahol Mária Terézia uralkodása alatt már kancellistaként dolgozott. OStA FHKA AHK HEO Prot. 1734. Reg. (Bd. 1160. fol. 321r.) 1748-ban áthelyezték a Bánáti, Erdélyi és Illír Udvari Bizottsághoz, majd az 1750-es évektől a Pénz- és Bányaügyi Udvari Kamaránál volt kancellista. Uo. 1748. Reg. (Bd. 1217. fol. 153v.). Később fontosabb magyar hivatalnál nem került alkalmazásba. Elképzelhető, hogy rokonságban állt a Magyar Udvari Kancelláriánál 1748-tól titkárként szolgáló Moritz (Móricz) Andrással. 72 Az Udvari Kamara magyar tisztségviselőinek a névsorát lásd a függelék 4. tételében. 73 OStA FHKA AHK HFO Akten 1696. okt. 15. (Kt. 1552.). Wißgrill, 1795. II. 454-455.; Fallenbüchl, 1968. 255.
