Page 140 [140]
5. KARÁCSONYI ÜNNEPKÖR
a megtestesülés ünnepét kivéve."? Furius Dionysius Philocalus 354-re datált,
de 336-ból származó, római forrásokra tamaszkod6 chronographiaja (Depositio
Martyrum) Valentinus keresztyén arisztokrata számára készült." A forrás el¬
rendezése nyilvánvalóan megmutatja azt is, hogy az évkezdet, így a liturgikus
év december 25-én volt Rómában ebben az időben."
A téli napfordulóra, azaz a december 25-i dátumra való helyezést" álta¬
lában két hipotézissel magyarázzák: 1) apologetikus-vallástörténeti (kul¬
tusztörteneti) hipotezissel;!° 2) az in. szämitäsi (kalkulációs) hipotézissel""
(Berechnungshypotese,©* computation hypothesis'®).
Az első szerint Krisztus születésének (nyugati) keresztyén, ill. római ünnep¬
lésének december 25-i dátumát a vallástörténeti kontextusra adott válaszban
kereshetjük és érthetjük meg. A keresztyének az adott napkultusszal kapcso¬
latban nem a dátumot akarták kisajátítani, hanem saját hitvallásukat megfo¬
galmazni. A Julianus-naptár szerint a téli napfordulón!" született Mithrász
162 KLAUSER 1965, 88.; BIERITZ 2005, 49.
18 LTHK X., 1017.; MKL VL., 179.; TALLEY 1991, 85-86.; CULLMANN 1992, 18.; OHCW, 112-113.;
DUCHESNE 1910, 258-259.; SZEKELY 1922, 156.; GALAMBOS 1953, 34.; RADO 1957, 34.; TAKACH—
VERBENYI 1997, 16.; HAFENSCHER 1999, 142.; BARSI 1999, 90.; BoGAR 1932, 47-48.; KLAUSER
1965, 88.
164 TALLEY 1991, 80.
165 A december 25-e eredetileg római (pogány) ünnep volt, amely a téli napfordulóra esett (ma
december 21-22., az antik időszámítás szerint december 25.) és erőteljesen kapcsolódott a ró¬
maiak császárkultuszához. A legújabb kutatás szerint azonban az ünnep egyáltalán nem volt
„ösi”, így — habár a fény és a világosság ősi, egyetemes szimbóluma Krisztus születésével
kapcsolatban is üzenettel bír (vö. Jn 1) -— a keresztyénség és a születő egyház hit- és önvédelmi
okokból , váltotta le" a napisten és a császárkultusz cirkuszi ünnepélyekkel megtartott kultu¬
szát. Számukra nem a császár volt úr, hanem Krisztus az Úr, a világmindenség Királya, aki győ¬
zedelmeskedett a sötétség és a halál hatalma fölött. Ez a győzedelem születésével kezdődött,
amikor a betlehemi éjszakában a pásztorok Isten körülragyogó dicsőségét, hatalmas és tiszta
fényességét (Lk 2,8-9) látták és tapasztalták. A korai egyházban úgy vélték, hogy Keresztelő
János a nyári napfordulón született (június 21-22.; vö. Szent Iván napja és éjjele: június 23.,
ami Keresztelő János születése ünnepének [június 24.] előestéje; az eltérés — ugyanúgy, mint
fent — az antik időszámításból ered). A növekedés és csökkenés (vö. Jn 3,30) egyúttal a nap¬
forduló utáni kozmikus összefüggések által is nyilvánvalóvá lesz. Vö. RATZINGER 2002, 98.;
BIERITZ 2005, 239-240.; OSKAMP-SCHUMAN 2001, 111.; BoGÁR 1932, 58-59. BOGÁR János
a hivatkozott helyen megállapítja, hogy ez ,az ünnep karácsony ünnepéhez igazodott [...]."
BIERITZ 2005, 190-191.; OSKAMP-SCHUMAN 2001, 120.
167 SZÉNÁSI 1999, 41. szerint: , ősi elképzelés szerint" OSKAMP—SCHUMAN 2001, 120.
168 BIERITZ 2005, 190.
16° Vagy: Calculation hypothesis. ROLL 1995, 82-83., 87-106.; ADAM 1981, 123-124.
170 MEYER-BLANCK 2011, 146. szerint a téli napforduló krisztológiai célzatú ünneplésének igénye
fennállt a korban.
3
a
16
a
œ
139