kásságnál, a vidéki városok munkásságánál és a falun élő munkásságnál fi¬
gyelembe kell venni az eltérő helyzetet.""?
Az 1970. január 13-i PB-ülés végül csak egy állásfoglalást fogadott el azzal,
hogy a kongresszusi munkálatokba majd be kell építeni a főbb megállapítá¬
sokat. A városi munkásság érdekeinek védelme címén fellépő reformellenes
erők ezzel nem igazán lehettek elégedettek, ráadásul a X. pártkongresszussal
kapcsolatos várakozásaik sem teljesültek. Álláspontjuk iránt fogadókésszé
Kádár csak az 1970 végén bekövetkezett lengyel válság után vált." Kádár így
foglalta össze a magyar vezetés számára levonható tanulságokat: , Szeretném
kimondani - bár nem vagyok babonás -, a lengyelországi események tanul¬
ságait komolyan kell venni. Akármilyen keserves, de ez ingyen segítség a mi
munkánkhoz, aminek nem figyelembe vétele komoly mulasztás volna. [...)]
Nem azt mondom, hogy nálunk ilyen a helyzet, de a Lengyelországban tör¬
téntek mondanak nekünk valamit."
Kádár módosuló álláspontja jó hivatkozási alapot adott az ún. munkás¬
ellenzék számára. Jól mutatja ezt az 1971. május 4-8. között megrendezett
XXII. szakszervezeti kongresszus általános hangulata. Gáspár Sándor főtit¬
kár a szakszervezetek társadalmi szerepét abban jelölte meg, hogy felhívják
a figyelmet a szocialista társadalomban felbukkanó érdekellentétekre azért,
hogy így megelőzhetővé váljon a társadalmi konfliktus. A nagyüzemi mun¬
kások helyzetével foglalkozva szóvá tette: ,, Politikai érdekeink is megkövete¬
lik, hogy a nagyüzemekben dolgozókra nagyobb figyelmet fordítsunk, jobban
odafigyeljünk javaslataikra, észrevételeikre, véleményükre. Nagyüzemeink
iparunk legerősebb bázisai. Az itt dolgozók jelentik munkásosztályunk ge¬
rincét, legöntudatosabb, legtapasztaltabb részét. Élet- és munkakörülmé¬
nyeik javítására ennek megfelelő figyelmet kell fordítanunk."" (Kiemelés az
eredetiben)
Az 1972-es év meghozta az egyre erősödő szovjet kritikákat. 1972 feb¬
ruárjában a híres zavidovói találkozón Brezsnyev szovjet pártfőtitkár kitért
arra is, hogy tudomása szerint Magyarországon a munkásosztály életszín¬
7. MNL OL M-KS-288. f. 5. cs. 509. ő. e. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1970. január 13-án tartott
üléséről 1. napirend: Jelentés a munkásosztály helyzetéről szóló 1958-as KB-határozat végrehajtásá¬
ról, a munkásosztály jelenlegi helyzetéről.
7": " Lengyelországban 1970 decemberében a kormány áremelési intézkedésének bejelentését követően
Gdanskban, majd mas varosokban is sztrajkokra és utcai megmozdulásokra került sor, melyeknek
halálos áldozatai is voltak. Az események hatására személycserék következtek be: a lengyel kommu¬
nista párt első titkára, Gomulka lemondott, s a helyére Gierek került, majd az átalakított kormány
árstopot és béremelést jelentett be. Az MSZMP BB több alkalommal is tárgyalta önálló napirendi
pontként a lengyel helyzetet, majd KB-ülésén is volt róla szó. Lásd MNL OL M-KS 288. f. 5. cs. 540.
Ő. e; 5. CS. 542. Ő. e; 4. CS. 111. Ő. e.
7 MNL OL M-KS-s. cs. 548. ő. e. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1971. március 9-i üléséről.
7 Megkezdte tanácskozását a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusa. Népszava 99. (1971) 104. sz. 1.