Page 179 [179]
178 « A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal
osztályszerkezetében bekövetkezett változások alapján megállapítható [...]
a munkásosztályon belül jelentős a differenciálódás a növekedésből, a szár¬
mazás szerinti összetételből, a lakóterület szerinti elhelyezkedésből, a szak¬
mai képzettségből, továbbá anyagi helyzetükből, politikai érettségükből, tu¬
dati színvonalukból adódóan."
Ezt a következő adatokkal támasztották alá: , az új munkások az 1958-at
követő években zömében a parasztságból, jelentős mértékben a munkások
gyermekeiből és a háztartásban dolgozó nők közül, kisebb mértékben a váro¬
si kispolgárságból kerültek ki. [...] A munkások összetételére jellemző, hogy
a szakmunkások többsége mintegy 6090-a - származását tekintve - munká¬
sokból, míg a betanított és segédmunkások zöme (60-7090-a) paraszti fog¬
lalkozásúakból kerül ki. [...] A lakóhelyet tekintve az össz fizikai munká¬
sok 27,8%-a Budapesten, 25,3%-a vidéki varosokban, és 46,9%-a falun él. Az
utóbbiak általában politikailag is képzetlenek.""
A falun élőkkel kapcsolatban az is elhangzott, hogy náluk az osztálytudat
kialakulása még csak kezdeti fokon áll. , A családon belül is erős kötelékek
kapcsolják őket elsősorban a termelőszövetkezeti parasztsághoz és kisebb
mertekben a kispolgarsag, értelmiség rétegeihez.””!
Az egységes munkásosztály hiányával való szembesülés a vita során is ki¬
emelt figyelmet kapott. Többen is megfogalmazták: szembe kell nézni azzal,
hogy háromféle munkásosztály van Magyarországon: budapesti, vidéki és
falusi munkásosztály. Kádár János felszólalásában magáévá téve és tovább
gondolva ezt a megközelítést, azzal foglalkozott, hogy a párt miként is kezelje
a munkásosztály e három kategóriáját: , A vitában elhangzottakkal kapcso¬
latban egy kérdést szeretnék megemlíteni: a munkásosztály anyagi helyze¬
tét. [...] Figyelembe kell venni, hogy kategóriák vannak, s őszintén szólva
az elhatározásoknál még inkább figyelembe kell venni, akár keresetről, akár
lakásról beszélünk, hiszen tulajdonképpen ez a három kategóriája a munkás¬
osztálynak másképpen van érintve, ezért nem egyforma a hangulata sem.
A munkásság 2590-a Budapesten van. Politikailag ennek van döntő szerepe.
A vidéki városokban van a munkásság másik 2596-a, s ez a kategória még
a kereset kérdésében is másképp van érintve. A falusi megint másképp van
érintve. Fogunk még sok ilyen kérdést tárgyalni, érdemes ezt megnézni. S azt
is, hogy itt volna érdemes differenciálni az intézkedésekben. A fővárosi mun¬
7° MNL OL M-KS-288. f. 5. cs. 509. 6. e. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1970. január 13-án tartott
üléséről 1. napirend: Jelentés a munkásosztály helyzetéről szóló 1958-as KB-határozat végrehajtásá¬
ról, a munkásosztály jelenlegi helyzetéről.
7 MNL OL M-KS-288. f. 5. cs. 509. ő. e. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1970. január 13-án tartott
üléséről 1. napirend: Jelentés a munkásosztály helyzetéről szóló 1958-as KB-határozat végrehajtásá¬
ról, a munkásosztály jelenlegi helyzetéről.