Page 178 [178]
A hatalom és a falusi munkásság a Kádár-korszakban e 177
ség tartós fennmaradását nem engedhette meg az MSZMP vezetése, tehát
gyorsan bekövetkezett a korrekció, 1969 nyarán a vállalati vezetők nyereségét
az összes jövedelmük ätlag 20-25%-äban limitältäk.‘°
A gyors kiigazítás ellenére mély nyomot hagyott az ügy a társadalomban.
Azt a látszatot keltette ugyanis, hogy az MSZMP, amely kezdettől nagy hang¬
súlyt helyezett arra, hogy a munkásság képviselőjeként jelenítse meg magát,
éppen arról a városon élő, többnyire szakmunkás csoportról nem tudott kel¬
lően gondoskodni, amelyet a legszilárdabb bázisának tartott.
Ebben a helyzetben részint a szakszervezetek, részint a helyi pártszer¬
vek kezdeményezésére megszaporodtak a munkásosztály helyzetével fog¬
lalkozó vizsgálatok." Formailag az volt a hivatkozási alap, hogy az 1958¬
as híres munkásosztály-vizsgálat óta eltelt tíz év, s érdemes összegezni, mi
valósult meg az akkori célkitűzésekből." A főbb vizsgálati szempontok az
alábbiak voltak: A társadalom különböző csoportjai között kialakult jöve¬
delmi-kereseti arányok az ipari munkásság nemzeti jövedelemtermelő ké¬
pességéhez igazodnak-e? Sikerült-e alacsonyan tartani a fogyasztói árakat?
Sikerült-e javítani a társadalombiztosítási ellátás színvonalát? Mi a helyzet a
lakásviszonyok terén?
Ezek a vizsgálatok formailag alulról jövő kezdeményezésre indultak, de
utólag kiderült, hogy voltak olyan csoportok a párt és gazdasági vezetés fel¬
ső szintjein, akik a háttérből ösztönzőleg léptek fel. Nyers Rezső később így
emlékezett vissza erre: , Folyamatosan azt hangoztatták, hogy a munkás¬
életszínvonal romlik [...]. Persze voltak ilyen vélemények is, de a jelentések
lényegében ezt értékelték és tüntették fel úgy, mint a többség véleményét. Rá¬
adásul az elégedetlenséget a reform liberalizáló intézkedéseinek elutasítására
transzformálták, azt sugallva, hogy a közvélemény szerint bizonyos vissza¬
központosítással, a piac korlátozásával javítani lehetne az életviszonyokat."
A Politikai Bizottság elé végül 1970. január 13-án került összefoglaló
row
jelentés a munkásosztály helyzetéről szóló 1958-as KB-határozat végrehaj¬
fon
tásáról, a munkásosztály aktuális helyzetéről.? Érdemes felidézni mind az
fon
előterjesztés, mind a vita néhány részletét, amelyekben a későbbiekre néz¬
ve igen fontos megállapítások hangzottak el. Elsőként azt érdemes kiemelni,
hogy ekkor szakítottak az egységes munkásosztály tételével: , A társadalom
Vass H. (Szerk.): Az MSZMP határozatai i. m. 373-375. A nyereségrészesedés, a nyereségadózás és a
vállalati érdekeltségi alapok képzésének rendszerét szabályozó rendeleteket lásd: TRHGy 1969. 277,
291, 299-300, 489-492.
§6 MNL OL M-KS-2838. f. 21. cs. /1969/ 29-34. 6. e.
§ A témáról lásd: Földes György: A Kádár-rendszer és a munkásság. Eszmélet 5. (1993) 18-19. sz. 61-63.
Huszár Tibor: Beszélgetések Nyers Rezsővel. Bp. 2004. 309.
® MNL OL M-KS-288. f. 5. cs. 509. ő. e. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1970. január 13-án tartott
üléséről. 1. napirend: Jelentés a munkásosztály helyzetéről szóló 1958-as KB-határozat végrehajtásá¬
ról, a munkásosztály jelenlegi helyzetéről.