Seite 190 [190]
+ KÉP, JELENLÉT, KENOZIS ?
első magyarországi útján pedig a Rádió archívumában egy viaszhenge¬
ren rátalált Kossuth hangjára, milánói száműzetése idejéből. Ráadásul
a szövegnek azon pontján szólal meg a Halotti beszéd, ahol a , földre¬
zuhanás és a föld, a humusz, a humilitas humana, emberi alázat újbóli
megízlelése a szájban" a téma.
Egy helyütt csángó helynevek is elhangzanak az előadás során, azért,
mert amikor a Novarina számára fontos archaikus francia hegyvidéki
tájnyelv megfelelőjét kereste Rideg Zsófia a Képzeletbeli operettben,
a csángókhoz folyamodott. A következőkben megmutatjuk ezt a szavojai
nyelvjárásról szóló részletet, úgy, ahogy az A cselekvő szó színházában
megjelent, s utána a színpadi verziót, amely a performansz keretében
hangzott el (utóbbinál csak a kurzívval szedett helységnevek változtak):
, Végül a negyedik tápláló nyelv az igen szép szavojai nyelvjárás — meg¬
alázott és győzedelmes nyelv, bosszúálló, feltaláló, nevető nyelv: a fel¬
forgató poétikai bosszú idiótája és idióómája — mely minden helyzetből
élve kerül ki; nem a kézikönyvek, hanem a kezek nyelve, azoknak
a nyelve, akiknek kezük és az évszaknak megfelelően változó szerszá¬
muk van, a gyaloglók és nagyléptékűek nyelve, a lépéseket hordozó
nyelv, mely ismeri a talaj minden pontját, és kívülről tudja a tájat,
minden név miértjét: miért nincs víz Niflonban, miért van latyak
Ouafieux-ben és egy kicsavart biikkfa Feu courbe-ban, Piogre miért
Genf, és En-la-par-d’Lélé miért a vilag vége. Miért mondjuk azt, hogy
Vacheresse, Samoéns, Mésinges, Le Plan Rabidolet, Les Pincaô,
Champanges, Les Arces, Poëse, Outrebrevon, Darbon, Pertuis, Ireuse,
Boége, Brenthonne, La Baume, Chézabois, La Rupe, Les Bottiéres, Les
Paccots, Les Crappons, Drozaillis, La Rasse, Trélachaux, Seytrouset,
Hautecisére, Vauverdanne, Jambe-de-ca, Jambe-de-la, Maugny,
Essert-Romand, Séchemouille, Sous le Pas, Torchebise, Bougeailles,
Ouatapan.”*®
359 Novarina: A cselekvő szó színháza, 84.
s 188 e