Seite 189 [189]
s MAGYAROSZÁGON BEMUTATOTT MŰVEI *
A szöveg színészvezetésre vonatkozó passzusaiban is megjelenik az
üresség, az üresre figyelés, az én megüresedése, a nyelv és a cselekvés
viszonya:
s Láthatóan gondolkodni a térben: szemmel tartva, üresre éhesen gon¬
dolkodni, menni a térbe. A drámával gondolkodni, és a nyelv tüzes¬
ségével. Nem elfelejteni (azt gondolni), hogy az ész győz és habozik.
Azt gondolni, hogy az , én" egy halott marionett, aki szeretné, ha újra
mozgásba hoznák. Nem a fogalmak előrehaladásával gondolkodni,
nem számozott, numerizalt terminusfüzérek épitményével, akadozva
csak igent és nemet mondani — hanem a nyelv pass(z)idjan keresztiil¬
hatolva gondolkodni. A csontvázon athatolva gondolkodni. Elgondol¬
ni a nyelv passióját. Az ige tüzes drámáját, az égést, az elégést, a sza¬
vak tagadását, a gondolat látható drámáját. Verbum patiens.”**’
A Képzeletbeli operett magyarországi munkálatai közben készített
jegyzetek a nyelvhez, a fordításhoz való viszonyra szintén az elmúlás,
a fuldoklás metaforáit használják, mondván, hogy a tagadás, a , fordított
perspektíva" megszabadítja az elmét. Az ikonok fordított perspektívá¬
ja ugyanis ebben az esztétikában szemben áll az emberkéz csinálta,
reprezentáció uralta szobrokkal: az előbbi megszabadít bennünket,
utóbbiak ( mozdulatlan bálványok") előtt viszont erőtlenek vagyunk.
Az Érthetetlen anyanyelv budapesti bemutatóján az alapszöveget
Pál Lajos zenei betétei egészítették ki, melyek egyrészt a szövegben
szereplő dalokat szólaltatták meg, vagy a Novarina képeihez köthető
,dunai" zenéket. Ezt egészítették ki a Képzeletbeli operettből átvett
dalok, Mészáros Tibor előadásában. A francia szöveg általam készített
magyar fordítását kiegészítették Rideg Zsófia dramaturgi-rendezői
munkájának köszönhetően más előadás-elemek is: a Halotti beszéd
mint első magyar nyelvemlék, a szöveg ugyanis említi, hogy a francia
nyelv első hangzó emléke talán Dreyfus kapitány hangja volt, Novarina
387 Uo., 87.
338 Uo., 86.
+ 187 +