Oldal 157 [157]
OCR
+ A „SZENT” DRAMATURGIÄJA VALERE NOVARINA SZÍNHÁZÁBAN * akihez az ima a darab végén szól, a színház Mestere, a néző"?"; vagy másutt: , Minden biblikus dolog kontrasztként szolgál inkább, mint szentsegtartökent””””. Az értelmezésében nagyon erősen érezhető, hogy Novarina szövegeinek teológiai poétikai olvasata nehezen elfogadtatható a rendkívül szekuláris francia tudományos diskurzus számára. A SZAKRÁLIS ÉS A SZENT A zárt , szakrális" szó helyett Novarina a „szent”-et választja. Ha a szó etimológiáját nézzük, a francia , saint" a latin sanctus-ból származik, mely annyit tesz, szakrálissá, sérthetetlenné tett. Vagyis a szent állapotát, a szentséget vallási rítus gyakorlása közben érhetjük el, ezzel szemben a sacer (, sacré") egy kezdeti állapotot jelöl; ebben nincs dinamika, továbbá helyre értették és a tabu fogalmával, az elzárttal volt összefüggésben: szentet és átkozottat is jelenthetett. A szentnek erről a dinamikájáról, a megnyílásról szól a Túla a szakrálison. Levél Sepsi Enikőnek című írásában az író-rendező (a Párizsban megjelent Az egyes szám negyedik személy című kötetében): „A Biblia nyitány-szimfónia, a megnyílások szimfóniája: a Vörös-tengeren való átkeléstől az arameusi ’effata’ szön keresztül, mellyel Jézus azt mondja a süketnémänak?”*: nyilj meg!, egészen a le-leplezésig, mely szö szerinti forditäsban az Apokalipszis cime”’#, A víz megnyílik, a kärpit kettéhasad, a falak felemelkednek, és mint a könyvtekercs, összegöngyölödnek az egek: mindaz, ami az embert az istenségtől elválasztotta, áthágatik — és a legvégén a halál szörnyű gázlóján is átjutunk: a francia »elmulas«?”” szó csodálatos módon jelzi, hogy ez egy átmenet. 271 Corvin: Résumé, in Valére Novarina: LActe inconnu, 235. 272 Corvin: Préface, 15. 273 Novarina itt a vak történeteként említi, de az effata egyetlen előfordulási helyén (Márk 7, 34) Jézus a süketnéma nyelvére helyezve kezét azt mondja: , effata", vagyis nyílj meg! 74 Apo-kaluptein (szó szerint , a lepel elhúzása") — A ford. 25 Trépas — A ford. e 155 e
