Page 113 [113]
s KENÓZIS SIMONE WEIL MISZTIKÄJÄBAN *
Simone Weil passiö-kepeben, mely a teremtéssel kezdődött, Krisztus
mint kulcs, pontosabban az Ő passiója, megfeszítése majdnem kinyi¬
totta a kaput, majdnem elválasztotta egyrészt az Atyát a Fiútól, másrészt
a Teremtőt a teremtett világtól. Résnyire nyílt az ajtó. A feltámadás újra
bezárta azt.
A Szentháromság második személyéhez Simone Weil Kereszténység
előtti sejtelmek (Intuitions pré-chrétiennes) című művének Isten alá¬
szállása (Descente de Dieu) című fejezetében a szükségszerűség társul,
melyre hol (el)rendezéként, hol a Vilag Lelkeként tekint. A kevésbé is¬
mert szöveget végig saját, a Simone Weil — filozófia, misztika, esztétika
című centenáriumi tanulmánykötetben megjelent fordításomból idé¬
zem:
,Ám miként a világ rendje Istenben isteni Személy, melyet rendező
Igének vagy a Világ Lelkének nevezhetünk, hasonlóképpen bennünk
a szükségszerűség viszony, vagyis a működésben lévő gondolkodás.
»A lélek szeme — mondja Spinoza — a bizonyítás magac." Nincs ha¬
talmunk megváltoztatni az oldalak négyzeteinek összegét a derékszö¬
gű háromszögben, de nincs összeg sem, ha az elme nem működik, és
nem fogja fel a bizonyítást. Az egész számok területén az egy az örök¬
kévalóságig állhat az egy mellett, soha nem lesz belőle kettő, ha az
elme nem végzi el a hozzáadás műveletét. Csak a figyelmes intelligen¬
cia képes megteremteni az összefüggéseket, s mihelyt a figyelem lan¬
kad, az ôsszefüggések szertefoszlanak.”'#!
A világba szeretetével (Krisztus) alászálló Isten a fizikai valóságba is
beleírja attribútumait, számokat, fizikai törvényszerűségeket, melyeket
a Simone Weil gondolatvilágában központi helyet elfoglaló tárgy nél¬
küli figyelem a dekreált én napi gyakorlása során megtanul megfejteni.
Ezek a kódolt attribútumok csak a teljes figyelem számára válnak jelek¬
ké. A tárgy nélküli figyelem Simone Weil írásaiban az Ecole Normale
180 Spinoza: Etika, Budapest, Gondolat, 1979, V. 23.
181 Simone Weil a szükségszerűségről, 17.
+ 111 e