Oldal 17 [17]
A Bibliotheca Corvina a kortárs gyűjtemények sorában
utókor generációról generációra kiállításokon mutatta be a műtárgyként is fennma¬
radt dokumentumokat, vagyis kódexeket. Jó Fülöp (1396—1467) és harmadik felesége,
Portugal Izabella (1397-1471) is konyvtarral bírt, " fiuk, Merész Károly (1433—1477),"
vagy az ő lánya, Burgundiai Mária (1457-1482)" már a könyvmecénási szokást is
örökölte szüleitől. Az első említett generáció unokái (akiknek ismerjük a könyvtárát),
Szép Fulop (1478-1506)?° és Ausztriai Margit (1480-1530)?! mar tobb nyomtatvany¬
hoz is hozzájuthattak, ám bibliotékáik polcain a főszerep még a kéziratoké maradt.
Tudjuk persze, hogy Szép Fülöp apja, I. Miksa (1459—1519) is nagyra becsülte az új
művészetet, ? de az ő könyvtárában is hasonló volt a helyzet (talán több volt a kéz¬
iratként illusztrált nyomtatvány, illetve az igényes metszet). A burgundiai hercegi
könyvtár 910 kötetre rúgott, amikor a legtöbb könyvet írták össze. A latin könyvek
aránya alig 1590 volt, görög pedig egyáltalán nem szerepelt a kódextételek között.
Több mint 7596 francia nyelvű irodalom (akár ókori szerzők fordításai), lovagtörténe¬
tek, históriák, szokásjoggyűjtemények. A humanista latin nyelvű irodalom tehát csak
foltokban bukkan fel a hercegi könyvállományban.
Hasonló a helyzet a nyelvi (ami a latint illeti) és a tartalmi összetételt tekint¬
ve a kasztíliai és aragóniai kortársakkal is. Aragóniai Ferdinánd (1452-1516) és
Kasztiliai Izabella (1451-1504) fontosnak tartották az udvari kultúra felvirágozta¬
tását, a könyvmásoltatást és -kiadást, maguk is gazdagon illuminált kódexek gyűjtői
voltak, ugyanakkor gondot fordítottak a nyomtatott könyvek világának szabályozásá¬
ra (és bizony cenzüräztatäsära) is.”
Az aragóniai család nápolyi uralkodása (1443—1504), ottani udvari kultúrájuk külö¬
nösen fontos összehasonlítási alapot szolgáltat, hiszen I. Ferdinánd (1443—1494) ki¬
räly leanya, a 19 éves Beatrice d’Aragona (1457-1508) 1476-ban Matyas felesége lett.
A család nápolyi udvari könyvtárából ismert darabok — katalógus nem került még
elő — felerészben latin nyelvűek, a többi spanyol és olasz. Görög kódexek nem vol¬
tak a gyűjteményben.?" I. Ferdinánd király gyermekeinek nevelője, Diomede Carafa
olasz nyelven írt életvezetési tanácsokat az ifjaknak (de institutione vivendi), de ami¬
kor Beatrice elindult Magyarországra, a számára írt tanácsokat lefordították neki,
17
LEMAIRE-HENRY-ROUZET, ed. Isabelle de Portugal, 1991.
CocKSHAW-LEMAIRE ROUZET, ed. Charles le Temeraire, 1977.
5 BEAUNE 2000.
?% BoUSMANNE-WIJSMAN-THIEFFRY, ed. Philippe le Beau, 2006.
3 DEBAE, ed, La librairie de Marguerite d'Autriche, 1987, DEBAE 1995.
? A spanyol királyok könyvgyűjtő szenvedélyének legátfogóbb bemutatása az Europalia 85 Espana kiällitäs
volt: SARRIÁ, ed. Les rois bibliophiles, 1985. Miksärél lisd UNTERKIRCHNER 1983, és a legutóbbi
kiállítások: HAAG—SANDBICHLER, hrsg., Maximilian I, 2019; MADERSBACHER-POKORNY, hrsg.,
Maximilianus, 2019.
Vö. EscoLAR 1987; a reneszánsz fejezet, benne a kasztíliai könyvtárak: 206—210. Az átmeneti korszak —
kéziratosság, nyomtatott könyv — könyvtörténetére: FERNÁNDEZ CATÓN, ed. Creadores del libro, 1994.
LucrANELLI-PINTO, ed., Libri a corte, 1997.
19
24
15