Oldal 18 [18]
A Bibliotheca Corvina a kortárs gyűjtemények sorában
és külön kódexbe foglalták, hogy az úton is olvashassa.? (Ez a ma Pármában őrzött
corvina.") Miért fordították latinra a szöveget? Bizonyára azért, hogy gyakorolja
a nyelvet, hiszen a férjével és annak nem itáliai környezetével latinul beszélgethetett.
A francia királyi gyűjtemény tényleges megalapítója — könyvtár mint intéz¬
mény — V. Karoly kirdly (1364-1380) volt.27 O vincennes-i, fontainebleau-i,
Beauté-sur-Marne-i, illetve a Cité királyi palotájában elhelyezett könyveit a Louvre¬
ban gyűjtötte össze (1368), katalogizáltatta és gyarapította tovább. Műve VI. Károly
uralkodäsa vegere (1380-1422), vagyis a XV. század elejére elpusztult, a könyvtár
széthullott. Az újjászervezést éppen a Hunyadi Mátyással kortárs uralkodók kezdték,
így a szakirodalomban kevéssé értékelt XI. Lajos (1461-1483), majd VIII. Károly
(1483-1498). A XVI. század első felében I. Ferenc szervezte azután valóban nagy
gyüjteménnyé. A gyönyörűen illusztrált históriák, hórás könyvek, régi és kortárs
irodalom ebben a könyvtárban is csaknem teljes egészében franciául volt meg.
Anglia Mátyás uralkodása idején a Lancaster és a York házak közötti háborúban
pusztult („rözsäk häborüja”), VII. Henrik (1484-1509), az első Tudor uralkodó sem
éppen magas udvari kultúrájáról volt ismert. A családnak voltak könyvei, de főként
francia és angol historikus és jogi kéziratok (a napi vallásgyakorlat könyvei mellett).
Nem is beszélhetünk ebben a korban királyi könyvtárról Angliában.??
A nemzetközi szakirodalomban — az olaszországiban is — több vélemény fogalma¬
zódott meg azzal kapcsolatban, hogy Mátyás itáliai példákat követett-e a könyvtár
kialakításakor vagy fordítva, számos esetben a magyar király adott példát, amelyet
próbáltak a fejedelmi családok követni." Valamennyi városállam uralkodójának re¬
neszánsz udvartartása volt a korban, ennek köszönhetően a XIV. század közepétől
kezdve számos jelentős családi gyűjteményről maradt fenn katalógus, 100—600 tétellel
(ritkán volt több könyvük). A XV. század második felére persze nagyon sok értelmisé¬
gi, kereskedő polgár bírt kisebb könyvgyűjteménnyel. A magánkönyvtárak tematikus
és a nyelvi összetétele Mátyás koráig úgy változott, hogy az olasz nyelvi olvasmányok
(ókori szerzők fordításai, kortárs humanista szerzők művei, történelem, szépirodalom,
valamint a vallásos élet háttérolvasmányai, mint a szentek élete, beszédgyűjtemények)
a nagyobb részt alkották a gyűjteményben. Érdekes módon még a vezető humanisták
esetében is. A latin és — a XV. század közepétől dinamikusan növekvő számú — görög
kéziratok a szerzetesrendek, illetve a templomok könyvtáraiban halmozódtak. A tu¬
25 Carara-LAzAr I. D.-Vicu E. 2006.
26 Csaponı 1973, Nr. 228; hasonmás kiadása: CARAFA 2004.
27 AvrıL-LAFAURIE, ed., La librairie de Charles V., 1968.
28 BLocH 1989, 311-331.
39 A folyamatról, ahogy kialakult az angol királyi könyvtár, lásd GENET 2009.
30 Az itáliai könyvtárakról röviden lásd BorTasso 1984.
16