Oldal 16 [16]
A Bibliotheca Corvina a kortárs gyűjtemények sorában
szándék kifejezése volt, a magyarországi szakma nem tudott a nyugati műhe¬
lyekkel közös értékelést adni a korszak Magyarországáról. Egy itthoni — nem is
a legmodernebb — humanizmus- és reneszánsz képet exportáltunk. Ám ez is
nagyon fontos volt.
A rendszerváltás óta eltelt három évtized jól megmutatta: szükséges valamennyi for¬
rás újbóli értékelése, a források körének kiterjesztése nem megkerülhető, és el kell
olvasni azt a szakirodalmat, amely a nyugat-európai és egyesült államokbeli műhe¬
lyekből került ki az elmúlt században. A magyarországi kutatás ugyanis a XIX-X.X.
század fordulójától kezdve folyamatosan maradt le ebben a kérdésben, a hideghá¬
borús időszaknak a nyugati és keleti szakmai kapcsolatokat ellehetetlenítő, szerve¬
zett politikája pedig csak rontott (sokat) a helyzeten. A másik oldalt sem érdekelte,
hogy mit tudnak a vasfüggönyön innen. Egy új kutatási korszak kezdődött tehát, és
a 2008. évi évforduló talán arra elég volt, hogy felmértük a teendőket. Valamennyi
kódex kodikológiai, paleográfiai, ikonográfiai, könyvtörténeti újraértékelése mellett
rá fogunk jönni arra, mennyi mindent tudhatunk meg akkor, ha egy-egy másoló¬
műhely összes ismert termékét a vizsgálódás körében tarthatjuk." Az azonosítások
ugyanis nem csupán possessor-bejegyzéseken, pecséteken és külső forráson alapul¬
hatnak. A kutatásokat mindenképp olyan kutatói attitűddel kell kezdenünk, hogy
számunkra potenciális corvina minden olyan mű, amely valamilyen formában a budai
udvar szellemi látókörébe került. Ebből a több ezer műből kell azután kiválasztani
azt a 2000-et(?), pontosan nem tudjuk, mennyit, amely nagy valószínűséggel a királyi
könyvtárat is gazdagította. A cél egy olyan komoly bibliográfiai mű és történeti szö¬
veggyűjtemény megalkotása, ami számba vesz minden olyan említést, amely az egyes
kötetek, vagy éppen a gyűjtemény történetét taglalja. A kettő korpusz együtt lehet
a Bibliotheca Corvina modern kônyvészete.
Már most sokkal többet tudunk a Mátyással kortárs európai uralkodók gyűjtemé¬
nyeiről is, vagyis az ismert tényeket komparatív eszközökkel is vizsgálni tudjuk. Je¬
lentős számú kódex teljes terjedelmében távolról is kutatható az internet segítségé¬
vel. A burgundiai hercegi könyvtár története a leginkább dokumentált az európai
könyvtártörténetben. Katalógusai a XIV. század második felétől ismertek, és a hálás
15 BaLocH J. 1966; V6. BALocu J. 1985.
16 Ezért alapítottuk a Supplementum Corvinianum című sorozatunkat, ezen belül két gyűjteményt. A De
Bibliotheca Corviniana alapvetően a könyvtárral kapcsolatos konferenciák anyagait, a történetére
vonatkoz6 szévegeket adja kozre (2022-ig: Ma1ttarp—Monox-Nessial, publ. par, Matthias Corvin...,
2009; ZsupAn, ed., A Home of Arts, 2017; ExLER-Monok-ÄBRAHAM (ford), kiad., Xystus Schier..., 2019).
Az Ex Bibliotheca Corviniana a ködexcsoportokat a napjainkban örzött egy&geikben mutatja, üjraértékelve
az egyes kéziratokat, korszerű leírást adva minden egyes kódexről. Eddig a müncheni Bayerische
Staatsbibliothek (Fasıan-Zsupän, hrsg. Münchener Corvinen, 2008), &s a wolfenbütteli Herzog August
Bibliothek (ZsupAn-HEITZMAnN, hrsg., Corvina Augusta..., 2014) corvina-együttesenek vjraertekelese
történt meg.
14