Oldal 94 [94]
OCR
VERES ÁBEL ország dicsőíti a kormányt. De a gépezet központja üres, és a dicsőség nem más, mint az ebből az ürességből áradó ragyogás, a kimeríthetetlen kábod, amely egyszerre tárja fel és fedi el a gépezet központi ürességét." Ezzel pedig Agamben szerint Barth a bibliai dicséségfogalmat (715/56€a) helyezi át az esztétika semleges szférájába, és így a semleges szférába taszított esztétizalas a szépség Herrlichkeitot depolitizáló eleme helyett elfedi és méltóságteljessé teszi a politikai erőt és uralmat." Megállapíthatjuk, hogy Agamben ezen kritikája Barth theologia gloriae-jét a politikai elnyomás elméleti háttereként mutatja be. Agamben valóban rámutat a , gépezet központjára", ugyanis ha az üres, akkor a szépségről és a dicsőségről nem kell beszélnünk, de nem is szemünkkel kell keresnünk azt, hanem a fülünkkel juthatunk engedelmességre a gépezet központjában uralkodó megfeszített feltámadottnak. Isten emberhez szóló élő szava kikerüli, hogy egy elnyomó rezsim megafonja legyen, mivel Isten élő szava az ember számára kisajátíthatatlan. Ezért is szól Isten igéje szó formájában, hiszen a , beszéd egyszeri, a hangok elszállnak, és soha többé nem lehet ugyanúgy mondani és érteni valamit, még akkor sem, ha hangrögzítőt használunk." Ha a , gépezet központja üres", az nem jelenti azt, hogy az valóban üres, lehet, hogy csak a gépezetet szemlélő tartja üresnek, hiszen Barth szépségről és dicsőségről alkotott teológiai értekezése éppen az önmagát megalázni kész etikára mutat — bar a KD II/1-ben pusztán dogmatikai fejtegetéseket olvashatunk —, amely nem egy Verführer (félrevezető) stratégiai ötletén nyugszik, hanem a megüresített, testet öltött és feltámadt Krisztuson, aki nem vezetőként, hanem útként ajánlja fel önmagát minden nemzet és minden nép számára. Ez a theologia crucis húzódik végig Barth teológiáján, amely , semleges esztétikai szféra" helyett a városon kívüli szférában, a Golgota dombján tárgyalja a Szentháromságtól származó szépséget. Barth honfitársa, a katolikus Hans Urs von Balthasar a teológiai esztétikai alapjainak újraépítőjét látja Barthban, mivel a szupranaturális egzisztencialista teológiával szemben Barth továbbra is kapcsolódik a keresztyénség objektív és esztétikai szemléletéhez."? Viszont Balthasar szerint a teremtési rendek elutasitása azok isteni szépségéből való kizárását is jelenti, ugyanis Balthasar teológiai esztétikájában a látható egyház, a házasság szentsége és a szentek élete is állandó minőséggel rendelkeznek, így pedig a szépség analógiáját is hordozzák." Ez 56 Uo., 211. >” Uo., 212-213. 58 Kodäcsy Tamäs: A homiletikai aptum. Hogyan lesz a szöszeki beszedböl igehirdetes?, Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem — U’Harmattan, 2019, 100. 5° Balthasar: Seeing the Form, 56. © Uo., 28. + 92 +
