Oldal 94 [94]
VERES ÁBEL
ország dicsőíti a kormányt. De a gépezet központja üres, és a dicsőség nem más,
mint az ebből az ürességből áradó ragyogás, a kimeríthetetlen kábod, amely
egyszerre tárja fel és fedi el a gépezet központi ürességét." Ezzel pedig Agamben
szerint Barth a bibliai dicséségfogalmat (715/56€a) helyezi át az esztétika sem¬
leges szférájába, és így a semleges szférába taszított esztétizalas a szépség
Herrlichkeitot depolitizáló eleme helyett elfedi és méltóságteljessé teszi a poli¬
tikai erőt és uralmat." Megállapíthatjuk, hogy Agamben ezen kritikája Barth
theologia gloriae-jét a politikai elnyomás elméleti háttereként mutatja be.
Agamben valóban rámutat a , gépezet központjára", ugyanis ha az üres, akkor
a szépségről és a dicsőségről nem kell beszélnünk, de nem is szemünkkel kell
keresnünk azt, hanem a fülünkkel juthatunk engedelmességre a gépezet köz¬
pontjában uralkodó megfeszített feltámadottnak. Isten emberhez szóló élő
szava kikerüli, hogy egy elnyomó rezsim megafonja legyen, mivel Isten élő szava
az ember számára kisajátíthatatlan. Ezért is szól Isten igéje szó formájában,
hiszen a , beszéd egyszeri, a hangok elszállnak, és soha többé nem lehet ugyanúgy
mondani és érteni valamit, még akkor sem, ha hangrögzítőt használunk." Ha
a , gépezet központja üres", az nem jelenti azt, hogy az valóban üres, lehet, hogy
csak a gépezetet szemlélő tartja üresnek, hiszen Barth szépségről és dicsőségről
alkotott teológiai értekezése éppen az önmagát megalázni kész etikára mutat
— bar a KD II/1-ben pusztán dogmatikai fejtegetéseket olvashatunk —, amely nem
egy Verführer (félrevezető) stratégiai ötletén nyugszik, hanem a megüresített,
testet öltött és feltámadt Krisztuson, aki nem vezetőként, hanem útként ajánlja
fel önmagát minden nemzet és minden nép számára. Ez a theologia crucis hú¬
zódik végig Barth teológiáján, amely , semleges esztétikai szféra" helyett a vá¬
roson kívüli szférában, a Golgota dombján tárgyalja a Szentháromságtól szár¬
mazó szépséget.
Barth honfitársa, a katolikus Hans Urs von Balthasar a teológiai esztétikai
alapjainak újraépítőjét látja Barthban, mivel a szupranaturális egzisztencialista
teológiával szemben Barth továbbra is kapcsolódik a keresztyénség objektív és
esztétikai szemléletéhez."? Viszont Balthasar szerint a teremtési rendek elutasi¬
tása azok isteni szépségéből való kizárását is jelenti, ugyanis Balthasar teológiai
esztétikájában a látható egyház, a házasság szentsége és a szentek élete is állan¬
dó minőséggel rendelkeznek, így pedig a szépség analógiáját is hordozzák." Ez
56 Uo., 211.
>” Uo., 212-213.
58 Kodäcsy Tamäs: A homiletikai aptum. Hogyan lesz a szöszeki beszedböl igehirdetes?, Budapest,
Károli Gáspár Református Egyetem — U’Harmattan, 2019, 100.
5° Balthasar: Seeing the Form, 56.
© Uo., 28.
+ 92 +