Oldal 91 [91]
OCR
A REJTŐZKÖDŐ SZÉPSÉG Úrban mindenkor!" (Fil 4,4)? Barth tehát arra mutat rá, hogy Isten maga az öröm forrása, azaz a fruito Dei nem Athén hedonizmusát kínálja a keresztyénségnek, hanem azt az emberi lét nyomorúságát és romlottságát komolyan vevő bibliai tanítást" az örömről és a szépségről, melynek alapja Isten kijelentésében van. Ezzel pedig az esztéticizmus és a platonista ideatan keresztyénietlen megközelítésének útjait is lezárja, mivel Isten kijelentése nem a szépség által válik megismerhetővé, hanem a szépség mint segédfogalom Isten dicsőségének egy aspektusaként fejti ki hatását. Az isteni dicsőségben tárgyalt szépség teremti meg Isten szépségének az , alig leplezett platonizmus" nélküli tárgyalását, ugyanis az emberi törekvés helyett éppen a kijelentett dicsőség hatására válik megállapíthatóvá, hogy Isten szép. A teremtő Isten tehát azért is lehet az öröm forrása, mert hatalmához tartozó szépsége örömöt sugároz, így pedig óvatosan ugyan, de megközelíthető a teolégia szépségfogalma, mivel a theologia gloriae-t nem kizárva továbbra is komolyan veszi Isten szeretetének fenségét, szentségét és igazságosságát." Barth ahogyan a theologia crucist a theologia gloriae kontextusába helyezi, úgy a keresztet és a kereszt szépségét a Szentháromság teljességében mutatja be. Az isteni lény (göttliches Wesen) sajátos formája, szükségessége és értelme a háromságos lét, mely az isteni természet egységének és különbözőségének kijelentése révén örömöt hozva válik győzedelmessé, dicsőségében pedig széppé." Az isteni szépség titka tehát Isten háromsága, melyet tagadva Barth szerint egy erőtlen, örömtelen, humortalan és visszataszító istenképet kapunk.? A Szentháromság középpontja, lényege és dicsősége, ezáltal pedig maga Isten szépsége a Fiú munkája által tárul fel."" Jézus Krisztus, azáltal, hogy az Atya akaratät jelenti ki (Jn 12,45), a Szentháromságot hozza kapcsolatba az emberrel, méghozzá úgy, hogy a Logosz öröktől való létezésében ő maga képviseli és hordozza Isten szépségét az Atya tökéletes képmásaként,"? mely a Szentháromság immanenciájában és ökonómiájában egyaránt jelenvaló. , Isten dicsőségének kisugárzása és lényének képmása" (Zsid 1,3) , Isten minden művének középpontjáról és céljáról, tehát rejtett kezdetéről" ad kijelentést, ugyanis Isten ismeretét Isten rejtettsége elválasztja az embertől. Így tehát Barth teológiai esztétikájában a Szentháromság 39 Uo., 740. 10 Vö. Zsolt 5,12; 16,11; 37,4; 145,16; Péld 23,26; Ezs 9,3; 29,19 #1 KD 11/1, 737, 741-742. 12 Uo., 748. 8 Uo. V6. Tomas Ericsson ,pókistenével" Ingmar Bergman Úrvacsora című filmjében. 44 Uo., 749. Uo. #6 Uo. + 89 +
