Oldal 90 [90]
OCR
VERES ÁBEL Zsolt 45,3 szépségről, valamint a Zsolt 104,1k dicsőségről szóló exegézise alapján jut, melyekben — az Énekek énekét is figyelembe véve — megállapítja, hogy ,a szépség fogalma a Bibliában nem rendelkezik önálló jelentéssel [...] Ez azonban nem jelenti azt, hogy ez jelentéktelen vagy akár idegen lenne a Bibliától."?" Barth a biblikus megközelítéssel a szépség és a dicsőség (theologia gloriae) realitására mutat rá, mely a lutheri implicit szenvedésmisztika örömről való lemondását is meghaladja, valamint a lutheri diszjunktív teológiát (pl. betű és Lélek, törvény és evangélium, dicsőség és kereszt) integratív megközelítésével nem elválasztva, hanem egyiket a másikban?" mutatja be. Így tehát Barth esztétikájában lehetőség van a kereszt dicsőségének bemutatására, mely Luther szépségről alkotott fogalmától abban tér el, hogy pusztán a teremtés művében valósul meg a szépség. A kereszt dicsőségének alapjai a reformátori teológiában már - a Barthra is nagy hatást gyakorló — Kálvin Jánosnál is jelen vannak, ugyanis a svájci reformátor szerint az egész teremtett világ az emberi célszerűségen túl szépséggel is bír, ez a szépséges világ pedig Isten dicsőségének színtere (theatrum gloriae Dei).5$ Hasonlóan a reformátorokhoz, a szépség Barth számára is az isteniből való részesedés által lehetséges, de ennek a részesedésnek a bűnbánatot megelőzően, azaz Luthertől eltérően a , kijelentésben rejlő szépség"? az alapja. Éppen ezért a teológia mint a kijelentésre épülő tudomány a legszebb tudomány, sőt kapcsolódva a jó hírhez (evayyeMiov) csak örömmel végezhető tudomány, melynek következtében nincs hely , komor arcok, morózus gondolatok és unalmas mondatok" számára sem." Luther keresztesztétikája mint az új episztemológia esztétikája , azt mondja, ami a valóság." (21. tétel), ezért tárgya a sötét emberi szív valóságának megismerése, valamint az emberi gonoszság felfedése Isten megvilágító szeretete által. Barth ezzel szemben megállapítja, hogy túl sok mindent kellene kihúznunk a Bibliából ahhoz, hogy csak a bűnnel kapcsolatos puritán szigort vegyük figyelembe, ugyanis Isten az emberhez való lehajlása által egyszerre ítéletet és irgalmat, halált és új életet hoz a világba, az újjászült szív pedig vágyakozva az öröm és a gyönyör ismeretében kiálthatja, hogy , Magasztalja lelkem az Urat, és ujjong az én lelkem megtartó Istenemben...” (Lk 1,46k), valamint, hogy „[ölrüljetek az 34 Uo. 35 Barth Károly: Evangélium és törvény, ford. Pilder Mária, Budapest, Református Egyetemes Konvent Sajtöosztälya, €. n., 3. „...mint a frigyladaba (ti. a törvény] beléje van rejtve és el van zárva benne” 36 Kálvin János: Institutio. A keresztyén vallás rendszere, 1. köt., ford. Buzogány Dezső, Budapest, Kálvin, 2014. 1.14.20. (134—135.) 37 KD II/1, 744. 38 Uo., 743. + 88 «
