Oldal 92 [92]
OCR
VERES ÁBEL szépsége a Deus absconditus által lehet nyilvánvalóvá, mert Isten rejtettségében az igaz Isten Jézus Krisztusban megmutatkozó igaz emberségének csodája lett láthatóvá. A szétválaszthatatlan és összeelegyíthetetlen által bontakozik ki az emberiség számára a Szentháromság titka és szépsége, mely egyszerre van mozgásban és nyugalomban, hogy az isteni lény háromságos formája felfogható legyen a véges ember számára is." Ennek esszenciája Krisztus testet öltésének felfoghatatlan önmegaláztatásban rejlik, valamint az embert érő szintén felfoghatatlan felmagasztalásban, mely Isten önként vállalt rejtettségben a kereszten válik igazán dicsőségessé." Barth számára tehát Isten képének ismerete és szépsége Krisztusban lesz teljessé, amikor az ember megérti, hogy a teremtő hozzá alacsonyodott le, megjelenítve ezzel szeretetét, szabadságát és hűségét. Barth keresztről szóló teológiai esztétikája sokkal inkább csap át a theologia gloriae kategóriájába, azonban krisztocentrikus iránya a Krisztusban adott kijelentéshez ragaszkodva nem tér el a kereszt teológiájától. Barth mindvégig — von Loewenichel egyetértésben — Luther theologia crucisát a reformátor teológiájának átfogó kifejtésének tartotta," melyhez saját teológiája több ponton is szorosan kapcsolödik. Söt Barth teolögiaja is a „christum treyben” hermeneutikäjät képviseli, mely az isteni 7i33 (dicsöseg) ragyogäsänak bemutatásával nem a kereszt hangsúlyát veszi el, hanem éppen arra világít rá, hogy Krisztus megalázkodásában és megcsúfolódtatásában láthatjuk meg annak szépségét. Így tehát mivel ,nem létezik olyan theologia crucis, amelynek a teologia gloriae ne volna kiegészítője"." Barth szépségről alkotott fogalma is Krisztus dicsőséges keresztjében válik szemlélhetővé, mellyel a nagypéntek teológiai hangsúlyát a húsvét dicsőséges ragyogásában hirdeti, hogy az ősgyülekezethez hasonlóan a keresztet mi is a feltámadás horizontján értelmezhessük. Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy ahogyan Luther theologia crucisa és Jonathan Edwards theologia gloriae-ja megfér egymás mellett, ugyanúgy megfér Barth teológiai esztétikája is mint gloria crucis az anyaszentegyház , Soli Dei Gloriát" éneklő kórusában." BARTH KERESZTESZTÉTIKÁJÁNAK KRITIKÁJA Barth a szépség teológiáját a Szentháromság tökéletességén és dicsőségén keresztül mutatja be Isten Jézus Krisztusban tett kijelentése alapján. Ezzel Luther 17 Uo., 751-752. 48 Uo., 751. ® KD 1/1, 179. 50 Karl Barth: Kis dogmatika, 93. 5. Fabiny: Osszeegyeztetheté-e, 178-179. + 90 +
