Page 91 [91]
A REJTŐZKÖDŐ SZÉPSÉG
Úrban mindenkor!" (Fil 4,4)? Barth tehát arra mutat rá, hogy Isten maga az öröm
forrása, azaz a fruito Dei nem Athén hedonizmusát kínálja a keresztyénségnek,
hanem azt az emberi lét nyomorúságát és romlottságát komolyan vevő bibliai
tanítást" az örömről és a szépségről, melynek alapja Isten kijelentésében van.
Ezzel pedig az esztéticizmus és a platonista ideatan keresztyénietlen megköze¬
lítésének útjait is lezárja, mivel Isten kijelentése nem a szépség által válik meg¬
ismerhetővé, hanem a szépség mint segédfogalom Isten dicsőségének egy aspek¬
tusaként fejti ki hatását. Az isteni dicsőségben tárgyalt szépség teremti meg
Isten szépségének az , alig leplezett platonizmus" nélküli tárgyalását, ugyanis az
emberi törekvés helyett éppen a kijelentett dicsőség hatására válik megállapít¬
hatóvá, hogy Isten szép. A teremtő Isten tehát azért is lehet az öröm forrása,
mert hatalmához tartozó szépsége örömöt sugároz, így pedig óvatosan ugyan,
de megközelíthető a teolégia szépségfogalma, mivel a theologia gloriae-t nem
kizárva továbbra is komolyan veszi Isten szeretetének fenségét, szentségét és
igazságosságát."
Barth ahogyan a theologia crucist a theologia gloriae kontextusába helyezi,
úgy a keresztet és a kereszt szépségét a Szentháromság teljességében mutatja be.
Az isteni lény (göttliches Wesen) sajátos formája, szükségessége és értelme a
háromságos lét, mely az isteni természet egységének és különbözőségének kije¬
lentése révén örömöt hozva válik győzedelmessé, dicsőségében pedig széppé."
Az isteni szépség titka tehát Isten háromsága, melyet tagadva Barth szerint egy
erőtlen, örömtelen, humortalan és visszataszító istenképet kapunk.?
A Szentháromság középpontja, lényege és dicsősége, ezáltal pedig maga Isten
szépsége a Fiú munkája által tárul fel."" Jézus Krisztus, azáltal, hogy az Atya aka¬
ratät jelenti ki (Jn 12,45), a Szentháromságot hozza kapcsolatba az emberrel,
méghozzá úgy, hogy a Logosz öröktől való létezésében ő maga képviseli és hordoz¬
za Isten szépségét az Atya tökéletes képmásaként,"? mely a Szentháromság imma¬
nenciájában és ökonómiájában egyaránt jelenvaló. , Isten dicsőségének kisugárzása
és lényének képmása" (Zsid 1,3) , Isten minden művének középpontjáról és céljáról,
tehát rejtett kezdetéről" ad kijelentést, ugyanis Isten ismeretét Isten rejtettsége
elválasztja az embertől. Így tehát Barth teológiai esztétikájában a Szentháromság
39 Uo., 740.
10 Vö. Zsolt 5,12; 16,11; 37,4; 145,16; Péld 23,26; Ezs 9,3; 29,19
#1 KD 11/1, 737, 741-742.
12 Uo., 748.
8 Uo. V6. Tomas Ericsson ,pókistenével" Ingmar Bergman Úrvacsora című filmjében.
44 Uo., 749.
Uo.
#6 Uo.
+ 89 +