Page 92 [92]
VERES ÁBEL
szépsége a Deus absconditus által lehet nyilvánvalóvá, mert Isten rejtettségében
az igaz Isten Jézus Krisztusban megmutatkozó igaz emberségének csodája lett
láthatóvá. A szétválaszthatatlan és összeelegyíthetetlen által bontakozik ki az
emberiség számára a Szentháromság titka és szépsége, mely egyszerre van moz¬
gásban és nyugalomban, hogy az isteni lény háromságos formája felfogható legyen
a véges ember számára is." Ennek esszenciája Krisztus testet öltésének felfogha¬
tatlan önmegaláztatásban rejlik, valamint az embert érő szintén felfoghatatlan
felmagasztalásban, mely Isten önként vállalt rejtettségben a kereszten válik igazán
dicsőségessé." Barth számára tehát Isten képének ismerete és szépsége Krisztus¬
ban lesz teljessé, amikor az ember megérti, hogy a teremtő hozzá alacsonyodott
le, megjelenítve ezzel szeretetét, szabadságát és hűségét.
Barth keresztről szóló teológiai esztétikája sokkal inkább csap át a theologia
gloriae kategóriájába, azonban krisztocentrikus iránya a Krisztusban adott ki¬
jelentéshez ragaszkodva nem tér el a kereszt teológiájától. Barth mindvégig — von
Loewenichel egyetértésben — Luther theologia crucisát a reformátor teológiájának
átfogó kifejtésének tartotta," melyhez saját teológiája több ponton is szorosan
kapcsolödik. Söt Barth teolögiaja is a „christum treyben” hermeneutikäjät kép¬
viseli, mely az isteni 7i33 (dicsöseg) ragyogäsänak bemutatásával nem a kereszt
hangsúlyát veszi el, hanem éppen arra világít rá, hogy Krisztus megalázkodásá¬
ban és megcsúfolódtatásában láthatjuk meg annak szépségét. Így tehát mivel
,nem létezik olyan theologia crucis, amelynek a teologia gloriae ne volna kiegé¬
szítője"." Barth szépségről alkotott fogalma is Krisztus dicsőséges keresztjében
válik szemlélhetővé, mellyel a nagypéntek teológiai hangsúlyát a húsvét dicső¬
séges ragyogásában hirdeti, hogy az ősgyülekezethez hasonlóan a keresztet mi
is a feltámadás horizontján értelmezhessük. Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy
ahogyan Luther theologia crucisa és Jonathan Edwards theologia gloriae-ja
megfér egymás mellett, ugyanúgy megfér Barth teológiai esztétikája is mint
gloria crucis az anyaszentegyház , Soli Dei Gloriát" éneklő kórusában."
BARTH KERESZTESZTÉTIKÁJÁNAK KRITIKÁJA
Barth a szépség teológiáját a Szentháromság tökéletességén és dicsőségén ke¬
resztül mutatja be Isten Jézus Krisztusban tett kijelentése alapján. Ezzel Luther
17 Uo., 751-752.
48 Uo., 751.
® KD 1/1, 179.
50 Karl Barth: Kis dogmatika, 93.
5. Fabiny: Osszeegyeztetheté-e, 178-179.
+ 90 +