Page 58 [58]
A NYUGATI PUSZTINYALAKO
El tudok képzelni világi férfiakat és nőket, akik teljes
egészében magukévá teszik a pusztinyalakó hivatását, és ta¬
lán csak a vasárnapi misére jönnek le a Madonna Házába.
A hét többi részében pusztinyáikban maradnak. Szeretném
úgy látni őket, mint akik valami kézimunkával foglalkoz¬
nak, vagy esetleg egy kicsiny veteményeskerttel. Ez azonban
másodlagos és lényegtelen. Ezek az emberek a magány és
Isten csöndjének nagy szerelmesei lesznek.
Azoknak, akik ilyen állandó jelleggel a pusztinyában
élnek, szükségük lesz több könyvre a Biblián kívül, de úgy
gondolom, legalább egy évet kizárólag a Bibliával kell majd
eltölteniük. Mások hajlani fognak arra, hogy még inkább ak¬
tív-kontemplatív életet éljenek, a világnak rájuk is szüksége
van. De remélem, hogy lesznek néhányan, akik teljesen bele¬
merülnek majd Isten csöndjébe és az imádságba. Szerintem
lesznek ilyenek. Isten támaszt majd belőlük, mert a világnak
oly elképesztően szüksége van rájuk is.
Látod, mennyire elveszem ebben a pusztinya kibontako¬
zásáról szóló beszédben! A pusztinyának olyan hellyé kelle¬
ne válnia, ahol a lélek zajai teljesen lecsillapodnak, ahol az
értelem is elnémul, és ahol az Isten csöndjére való hatalmas
figyelem kap teret.
Remélem, hogy a modern kori pusztinyalakók nagy
szegénységben élő férfiak és nők lesznek, akik ruhatárukat
a legszükségesebbekre szorítják majd vissza. Ismételten je¬
lenleg nem akarok semmilyen szabályt lefektetni. Akik egy
vagy két napra jönnek a pusztinyába, hadd imádkozzanak és
böjtöljenek annyit, amennyit egészségük és életkoruk meg¬
enged. Ha lehetséges, legyen kemény ágyuk, ha betegek, egy
matrac megengedhető.
57