AZ ISKOLA-EGYETEM PARTNERSEG ES A MENTORI GYAKORLAT... 347 A KUTATÄS CELJA A tanulmány két fő kutatási kérdése a következő: 1. mi az iskolai mentorok elképzelése saját szerepükről és mentoráltjaik folyamatreflexióiról, és 2. hogyan kapcsolódnak ezek az elképzelések az egyetemi mentorképzés programigazgatóinak és tanárképzőinek elképzeléseihez az IEP-ek kontextusában. A kutatás fő célja tehát, a mentorok, mentoráltak, programigazgatók és tanárképző szakemberek konceptuális különbségeinek és hasonlóságainak feltárása a IEP-ben, az IEP-ekben magvalósuló kapcsolatokban vállalt valós és elvárt szerepét, valamint a mentorálási folyamatok gyakorlatát illetően. MÓDSZEREK A szekvenciális kutatási folyamat megtervezéséhez szegregált és elemenkénti megközelítést alkalmaztunk (Hong, Pluye, Bojuld, Wassef 2017). Két empirikus adathalmazt gyűjtöttünk és hasonlítottunk össze. Ezt a két adatgyűjtési iterációt külön-külön (szegregáltan) végeztük, ugyanakkor a kvalitatív adatok kezdeti hatókörének áttekintése és a kutatási célpreferenciák megállapítása érdekében egy pilot kutatást végeztünk (2016. október — 2017. április) (Dorner, Káplár-Kodácsy 2020), ami megalapozta az első kvalitatív adatgyűjtés tervezését (a mentorok és a mentoráltak gondolatai a mentorálásról) (Káplár-Kodácsy, Dorner 2020). A kvalitatív adatgyűjtés második szakaszát (félig strukturált interjúk programigazgatókkal és tanárképzőkkel) az első fázistól függetlenül végeztük el a megvalósítási tényezők egymás utáni független szembeállítása és összehasonlítása céljából. Az elsö adathalmazban kilenc középiskolai mentortanár (n—9) és tizenegy mentorált hallgató (n-11) munkáját figyeltük meg egy félévig tartó mentorálási folyamat során (2017. szeptember — 2018. május). A résztvevők által rögzített hangzó napló-bejegyzéseket használtuk (Monrouxe 2009; Crozier, Cassel 2015) a résztvevők mentorálással kapcsolatos narratíváinak és reflexióinak feltárására. A reflexiókat rövid kérdésekkel stimuláltuk; és két kategóriába soroltuk: 1. a reflexiók a megfigyelt/mentorált tanítási órájára, valamint a mentor-mentorált tanóra utáni megbeszéléseire vonatkoztak, pl.: , Hogyan építette fel a mentor az óra utáni találkozót?" , Hogyan reflektált a mentorált a (mentor) óra utáni visszajelzéseire?"); valamint 2. az ,itt és most -típusú kérdések, azaz a mentorálási folyamaton belüli $ A kutatási projekt etikai jóváhagyást kapott az ELTE PPK Kutatásetikai Bizottságától. Az első iterációt 2017. október 2-án hagyták jóvá (2017/235. sz.), az interjús tanulmányt 2018. június 8-án (2018/199. sz.). A tájékoztatáson alapuló hozzájárulás aláírásával a résztvevőknek anonimitást és adataik bizalmas kezelését biztosítottuk az európai GDPRelőírásoknak megfelelően.