OCR
AÁ PEDAGÓGUSOK FOLYAMATOS SZAKMAI FEJLŐDÉSI MODELLJEINEK VIZSGÁLATA 321 klikkek jelenléte a munkatársi közösségben, a szervezeti kultúrát a kollegialitäs, a közös célok mentén történő tervezés és fejlődés értékei jellemzik (Marzano et al.2005; Krüger, Scheerens 2012). Az átalakító vezetést Bass (1990) és (Marzano et al. 2005) a 4l-modellje mentén írja le (Czető, Lénárd 20189: « Intellektuális ösztönzés által a vezető arra inspirálja a szervezeti tagokat, hogy a problémákat új oldalról, egy másik nézőpontból gondolják újra. « Individuum tisztelete során a vezető személyes figyelemben részesíti a tagokat. « Inspiralö motivalässal magas elvárásokat fogalmaz meg mindenkivel szemben. « Idealizált befolyás (karizma) során a vezető viselkedésével és attitűdjeivel referenciaként szolgál a tagok számára. A Kürtiskolában jól megragadható az átalakító vezetés, számos ponton lehet olyan konkrét folyamatokat azonosítani, mely a modell négy elemének a szervezeten belüli tudatos és folyamatos jelenlétét igazolja. Az alábbi ábrában a modell egyes elemeihez kapcsolva jelennek meg azok a tényezők, melyek a terepmunka során feltárhatóvá váltak az intézményben. ÖSZTÖNZÉS munkacsoportok, jó gyakorlatok börzéje, tudásmegosztás, szubszidiaritás, előterjesztés joga TISZTELET mindenki segyenlő", hospitálás, egyéni utak támogatása, elégedettségi mérés, megbeszélés MOTIVÁLÁS tanulás értelmezés, az egyéni felelősség gyakorlása a különböző feladathelyzetekben, aki akar az motorrá válhat VEZETŐI MINTA folyamatos jelenlét, személyes minta, erős személyiség, origó a közösségben, a keretek kialakítása és az erősen szabályozott folyamatok irányítása INSPIRÁLÓ IDEALIZÄLT MOTIVÄLÄS ER ZE) 2. ábra Az iskolavezetés jellemzői a 4I-modellhez kapcsolódóan A PEDAGÓGUSOK TANULÁSA A SZERVEZETBEN Esettanulmányunk fókuszában a pedagógusok szakmai tanulásának, és a szakmai fejlődést támogató, illetve nehezítő/gátló tényezők feltárása álltak. Kutatásunk során a szakmai tanulás szervezeti formáit, színtereit, továbbá a pedagógusok szakmai tanulásra és fejlődésre vonatkozó percepcióit vizsgáltuk.