46 30 31 32 33 kapott felvi adatot, " így a felsőoktatásba jutás eredményességét a felvételi eljárásban előírt emeltszintű érettségi vizsgáknak az összes érettségi vizsgához viszonyított aránya alapján közelítette. A személyiségi jogok védelméről szóló európai uniós szabályozás, az ún. GDPR miatt 2019-töl nem lehetett tanulói szintű, individuális adatokat kapni, amelyekböl koräbban a sülyozott iskolai ätlagertekek szämitäsa történt. Az új input adatstruktúrák több kényszerű változást okoztak, és kismértékben az idősoros adat-elemzést is torzították. ! Megkaptuk ugyan valamennyi tantárgy intézményi, illetve a következő évben feladatellátási helyenkénti átlageredményét, de minden ötnél kevesebb számú vizsga átlagához nem tartozott gyakoriság, csak a c5 jelzés. Ezekben az esetekben egységesen 2,5-ös gyakoriságot használtunk a súlyozott átlag számításához a három standard érettségi tárgy (matematika, magyar, történelem) esetében.? Az idegen nyelv esetében a számbavétel módszere is változott (erről lásd a következő pontot). A felsőfokú felvételi eredmények számításánál egy évvel később jelent meg a személyiségi jogi védelem miatti aggregáció: itt az egy középiskolából 5-nél kevesebb felvettek esetében egy ötpontos tartományban adták meg az intézményi átlagpontszámát. Ebben az esetben a súlyozott főátlaghoz szükséges értéket itt is egységes középértékkel szämoltuk (pl. 366-370 kapott pontsäv eseteben 368 ponttal.)” Az idegen nyelvi érettségi mutatója az első időszakban az összes idegen nvelvből letett valamennyi érettségi vizsga iskolaátlaga volt. 2019-től áttérés történt a három leggyakoribb idegen nyelvi vizsga száma alapján képzett átlag számítására. Ennek fő oka az előző pontban leírtak szerint az individuális adatok helyett aggregált adatbázis volt. Az idegen nyelvi érettségi esetében rendkívül sok volt az iskolankénti alacsony vizsgaszam (N<5), hiszen egyes tanulók ritka nyelvekből, külföldi tanulók magyar mint idegen nyelvből tettek érettségi vizsgát. A három leggyakoribb nyelv — azonos gyakoriságúak esetében a jobb eredményű figyelembevétele — csaknem teljesen kiküszöbölte ezt a problémát. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKT V) eredményessége csak az első évben szerepelt rangsorképző részmutatóként, a későbbiekben nem. Az OKI Vin és az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyeken (OSZT V) Az OH a 2018. évi LXXXIX. tv. 4.§ (5a) bek.-re hivatkozott, amely szerint a kutatói adatbázis , Iudományos kutatási tevékenységet végző költségvetési szervnek" adható. Bővebben lásd: HVG 2021. A hatnál kevesebb tanulóra vonatkozó adatok a korábbiakban is kimaradtak a számításokból, hogy a kis elemszám ne torzítsa a mutatókat. Reszletesen läsd: HVG 2019: 52-53. Reszletesen läsd: HVG 2020: 52-53.