Oldal 46 [46]
44 s Néprajz és muzeológia
1885-ben , kiabál rá az országra" a Magyar diszitő styl című munkájával. Fellé¬
pése nincs kapcsolatban az eddigiekkel, de kapcsolódik a magyar jelleg, majd
a magyarság származásának sokágú centrális kérdéseihez. Más forrásból, más
módszerekkel és célokkal, de szintén az eredetkeresés vonalába illeszkedik.
Ő a magyaros formavilágot nyomozza, és a múlt emlékeiből a nemzeti stílust
kívánja újrateremteni, illetve létrehozni. A közvéleményre, a művészekre gya¬
korolt óriási hatása is ebből származik. Huszka első munkája még nem
etnográfiai, történeti hímzések, egyházi emlékek képezik fő forrását. Monda¬
nivalója azonban már előrevetíti, hogy a 16. században kialakult — ekkor még
így gondolta — magyar díszítő stílus nyomait, ,a népnél talán még mindig
meglévő hagyományos modort" meg lehet találni." Ezt követően több évet
szentel a népi emlékanyag megörökítésének. Támpontot, lökést ad neki az
1885-ös kiállítás, melynek nyomán felkeresi az Alföldet, Észak-Magyarorszá¬
got, Erdély több vidékét. Ierepbejárása nagyjából egybeesik a kiállítás kiraj¬
zolta hangsúlyos, színes pontokkal. Herman Ottó halászati gyűjtésével, majd
az 1890-es évek elejétől kezdődően a pásztorkodás kutatásával ők ketten azok,
akik elsőként kutatják a helyszínen a falvak, mesteremberek, halásztanyák,
pásztorszállások népét, ők a modern szóval néprajzi terepmunka első hazai
képviselői. Nem ugyanazt kutatják, nem ugyanolyan módszert követnek — bar
mindketten sokat rajzolnak -, egymással is vitáznak, de nagyjából egy egy¬
mást kiegészítő tárgyi világot tárnak fel. Míg Herman Ottó közéleti tekintélyét
latba vetve, nem ritkán helyi notabilitások kíséretében , mozog a terepen"
Huszka József vidéki tanítóként — azért úrhoz méltó öltözetben: gallérral, eser¬
nyővel - veszi nyakába előbb szűkebb környezetét, Erdélyt, majd az ország
más vidékeit."
Huszka az 1898-ban közreadott Magyar ornamentikában így tesz hitvallást
módszere mellett: , Ornamentikánk fejlődése őstörténetünk ismeretlen száza¬
daiba is bevilágít! A történetírás elakadt a Meotis mocsaraiban, pedig ott már
csak a kialakult nagy múltra tekintő kész nemzet keresett ideiglenes hazát.
Indiába, Baktiriába, Evilát földjére visznek a művelődési nyomok. Mily név
® Huszka Jözsef: Magyar diszitö styl. Bp., 1885. 8-9. Vö. Lackner Mónika: , Régi magyar
müipari diszitesek”. In: Huszka József, a rajzoló gyűjtő. Szerk.: Fejős Zoltán. Kiállítási kata¬
lógus, Néprajzi Muzeum. Bp., 2006. 89-91.; 92-133. kat. 110-205.
Bata Timea: Terepbejaras — a falképektől a , székely házig". In: Huszka József, a rajzoló gyűj¬
tő. Szerk.: Fejős Zoltán. Kiállítási katalógus, Néprajzi Müzeum. Bp., 2006. 169-172; Fejös
Zoltán: Huszka József és a néprajz, az alakuló néprajzi gyűjtemények. In: Uo. 200-204. Vo.
a , terepmunkán" lévő Herman Ottó és Huszka József fényképét i. m. 205. kat. 323, ill. 176.
kat. 273, 275.
69