Oldal 43 [43]
Nemzeti diskurzus és néprajz ? 41
ság tárgyaival a központban jelenik meg, nagyléptékű kiállítások látványos¬
ságává válik. A bemutatók rendszerint megelevenednek a kiállított szobák
vendégül látott, felfogadott lakóival. A nép egyes csoportjai nem távoli vidé¬
ken leírt, esetleg lerajzolt, majd metszetekben megmutatott képként jelenik
meg, hanem közvetlenül tárgyaival, de még inkább testi mivoltában, egy-egy
alkalommal felvillantva szokásait — rendszerint a lakodalmat —, táncait, meg¬
szólaltatva dalait.
A kiállítás hatására már megfogalmazódott a , magyar ethnographiai mú¬
zeum" létesítésének igénye. Ennek indokoltságát a Budapesti Közlöny a követ¬
kezőkben látta: , Ha létrejön, mint óhajtjuk, a magyarországi népviseleti muze¬
um, lehet még a mulasztásokat bőven pótolni; de e pótlással sietnünk kell, ha
még valamit a jellemző sájátságokból meg akarunk menteni. Az idegenek
pénze és a haladó civilisatio mindent kiegyenlítő és elözönlő áramlata alig
hagy időt a késésre! "2
A hazai népipar valódi felfedezése az 1885-ben rendezett országos általá¬
nos kiállítás jóvoltából következett be. A kiállítás az ipar- és kereskedelemügyi
minisztérium elképzelése alapján a magyarországi háziipart , néprajzi gyűj¬
teményként / ehnographiai jelleggel" is bemutatták. A vállalkozás egy válto¬
zatos, színes Magyarországot szemléltetett, amiben az iparfejlődés eredményei
mellett a múlt emlékeinek ismertetése is szerepet kapott. Herich Károly kiál¬
lítási biztos megfogalmazása szerint ,,a kiállítás alkalmával fedezte fel csak
Magyarország önmagát". A kiállításon az ország különféle területeiről, nem¬
zetiségeitől a helyi kézműves alkotásokat tizenöt életképi jelenetben, viseletbe
öltöztetett figurákkal megjelenített parasztszobában állították ki. A kiállítás
Magyarország etnikai, kulturális sokszínűségét mutatja. A kalotaszegi, csíki
székely, torockói, aldunai csángó, békéscsabai, , gömöri tót", Borsod megyei —
matyó -—, erdélyi és szepesi szász, Hunyad megyei és Krassó-Szörény vidéki
román, Vinga környéki bolgár és torontáli délszláv szobák berendezése, sze¬
replői a kisebb tájék nemzetiségi megoszlásáról és életéről is képet adnak. Egy¬
egy szobában gyakran több nemzetiség, népcsoport képviselői és termékei is
jelen voltak, mint pl. a mezőkövesdiben, ahol a beállított jelenet a háziakat
mutatja, amint látogatókat fogadnak: egy a Sajó menti Szirákról érkezett le¬
Kiállítási katalógus, Néprajzi Múzeum. Bp., 2006. 173. kat. 268. A világkiállításra gyűjtött
anyag az újonnan szervezett Iparművészeti Múzeumba került, csak utóbb, több részletben
ment át a Néprajzi Múzeumhoz, lásd Lackner i. m.; Gráfik Imre: A Néprajzi Múzeum
magyarországi gyűjteményeinek kezdetei. Néprajzi Értesítő 79 (1997) 19-45. A hímzések
egy részének közléséhez lásd Sinkó Katalin: A népművészet-szemlélet változásai és a Nem¬
zeti Múzeum 1852-1898. Neprajzi Ertesitö 91 (2009) 35-79. - a Pulszky Károly féle orna¬
mentika-album: 52—53.
£ Budapesti Közlöny, 7 (1873. március 18.) 64. sz. 540.