Oldal 42 [42]
40 « Néprajz és muzeológia
TÁRGYAK HISTORIKUMA ÉS ESZTÉTIKÁJA
Az „ugor - török háború" idejében már nemcsak a , magyarság" egészéről be¬
szélnek, hanem a falvak népe, az ország egyes vidékeinek lakossága is a figye¬
lem előterébe kerül. A tájak, országrészek, vidéki városok, sajátos népcsopor¬
tok — palocok, székelyek, hetésiek stb. — leírásnak nagy múltú hagyománya"
után új érdeklődési irányok támadnak. Az egyik a kézműves munka,
a ,népipar", a , nemzeti háziipar" fogalmai alapján bontakozik ki. A kezdet
gazdasági motivációjú, a szándék a , házi szorgalom" fejlesztésén keresztül
a falusi, elzárt körzetekben élő nép felkarolása. Az első lépés visszanyúlik
1872-re, amikor Xántus János és Rómer Flóris a kulturális kormányzat megbí¬
zására a következő évi bécsi világkiállításnoz nagyszabású anyaggyűjtést
végez. A kiállításra a Jacob Falke által kidolgozott koncepció szerint olyan há¬
ziipari termékeket vártak, amelyeket a nép maga saját használatára állít elő.
Xántus és Rómer az egész ország területéről nagy gyűjteményt halmoznak föl
paraszti viseletdarabokböl, himzesekböl — köztük nem paraszti ún. úri hím¬
zésekből is —, hangszerekből, házberendezési tárgyakból, díszes kerámiákból,
kézműves termékekből, nagyobb tárgyak modelljeiből. Az összegyűlt anyagot
országrészenként s azon belül nemzetiségenként elrendezve a Magyar Ipa¬
regyesület épületében, a Köztelek hat termében a hazai közönség is láthatja,
élénk sajtóérdeklődés kíséri, s megtekinti az uralkodó család is. Bécsbe keve¬
sebb tárgy kerül ki, egy részük zsúfolt kiállítási helyszínen, a háziipari tárla¬
ton látható, figyelmet alig kelt. Ezzel szemben a világkiállítás központi témá¬
ja, a lakásviszonyok bemutatása részeként megépített parasztházak látványa
nagy sikert arat. Ez a bemutatási mód, amely az 1867-es párizsi világkiállítá¬
son jelentkezett először, a népi élet több vonását teszi hozzáférhetővé, mint az
egyes tárgyféleségek múzeumi sorozatai. Magyarország négy berendezett pa¬
rasztházat mutat be: egy erdélyi szász, egy nyitrai német, egy bánsági román
és egy székely házat. Itt az utóbbiban , németre fordított sszékely dalok«-at
tartalmazó füzet vásárolható, a történeti múltat a falra akasztott »szekely szen¬
tek«, Attila, Arpad, Álmos, Bethlen és Rákóczi képei jelenítik meg". A házban
egy fiatal férfi és nő fogadta a látogatókat." A kiállítási faluval a távoli lakos¬
6 Kósa László — Filep Antal: A magyar nép táji-történeti tagolódása. Bp., 7-30 (Kósa László
tollából); Magyar tájak néprajzi felfedezői. Vál., szerk., bev. tan.: Paládi-Kovács Attila. Bp.,
1985. [A magyar néprajz klasszikusai]
Lackner Mónika: Az első magyar néprajzi gyűjtemény: a magyar népi kultúra prezentá¬
ciója az 1873-as bécsi világkiállításon. In: Az áttörés kora. Bécs és Budapest a historizmus és az
avantgárd között (1873—1920). Szerk.: F. Dózsa Katalin. Kiállítási katalógus, Budapesti Tör¬
téneti Muzeum. Bp., 2004. 101-107. id. 105. A székely ház eddig azonosítatlan, elsőként
közölt, Klösz György készítette fotója: Huszka József, a rajzoló gyűjtő. Szerk.: Fejős Zoltán.
61