Oldal 37 [37]
Nemzeti diskurzus és néprajz ? 35
sit(het)i az államnemzeti fejlődés irányát." Réthy László szövegére ma a fele¬
dés homálya borul, bár egyes gondolatai később Bátky Zsigmondnál vissz¬
hangra találnak. A Magyarország néprajza című 1905-ben megjelent áttekinté¬
sének bevezetésében a népek elhelyezkedéséből a nemzet életére vonatkozó
tanulságot ő is abban látja, hogy a , magyar fajnak nemzetté kialakulása itt, az
ország szívében ment végbe, s ma is ez a faj az az összetartozó erő, a mely nél¬
kül a nemzetiségek ma még teljes virágjában levő faji egyediségüket elvesz¬
tenék s a környező fajoknak szegényes tömegébe olvadnának".9 Úgy tűnik,
Hunfalvy Pál tudományos életműve és munkáinak kvalitása ma jobban idéz¬
hető örökséget jelent." Réthynek a tudománytörténet homályos zugaiban ma¬
radt vázlata azonban jelzi, mások is felhozhatók lennének, hogy a befogadó,
az állami keretben érvényesülő s azt az állam erényének elkönyvelő pluralis¬
ta nemzetfelfogás a 19. század végi néprajzban nem mindenki által azonosan
értelmezett koncepció. Párhuzamos felfogások, magyarázatok éltek egymás
mellett egy időben - meg az azonos kiindulöpontok közepette is — a nyilván¬
való politikai meggyőződés, illetve az ezzel járó lehetséges politikai impliká¬
ciók mellett.
Az 1890-es évek elejére a magyarországi néprajz (s tágabban a magyar köz¬
élet) már túl van a Hunfalvy könyve nyomán kirobbant nagy nemzetvitán,
a nevezetes , ugor — török háborún". A rivális nézet fő propagátora, Vámbéry
Ármin szintén a néprajzi újnak tetsző nyelvén érvel. Az ellenvéleményét for¬
mába öntő munkáját , ethnológiai tanulmánynak" nevezi. A második, a Mű¬
velődési mozzanatok című nagy fejezet ki is lép a nyelvészet köréből, a tö¬
48
Uo. 180-181. Hozzáteszi még, hogy Nagy-Románia vagy Nagy-Morvaország tervét
etnográfiai térképekkel szokták indokolni, de ezt lehetetlenné teszi a geográfia. , Az ember
nyelvével, szokásaival, czivilizációjával mozgó elem a területen, míg a terület állandó, ez
dönti el a népek életét." Uo.
Bátky Zsigmond: Magyarország néprajza. Reprint. Bp., 1990. (Eredetileg megjelent: A Föld
és népei. V. köt. Magyarország. Szerk.: Gyérgy Aladar. Bp., 1905. 173-237.) Id. 14. Batky
munkájának reprint kiadását utószóval ellátó Gunda Béla kiemel: , Bátky úgy látja, hogy
a magyarság központi s egy tömegben való települése politikai és államfenntartó jelentő¬
ségű." E koncepció lehetséges előzményére (Réthy), korra jellemző sajátosságára nem utal,
„kora nemzetszemléletét" csak abban látja — a szerző iránti jellemzö elfogödottsäggal -,
hogy Bátky bírálta a nemzetiségi közigazgatási politikát. Vö. Gunda Béla: A magyar etni¬
kumkutatás múltjából. In: Uo. 73-81. id. 75.
Lásd Tóth: i. m.; Hofer Tamas: Nemzetfogalmak a 19. szazadi néprajztudomanyban. In:
A nemzeti tudományok historikuma. Szerk.: Kulin Ferenc — Sallai Eva. Bp., 2008. 227-241.,
különösen: 229-230. Ha Réthy László megírta, közreadta volna tervezett könyvét, talán
kevésbé hullik ki a tudományos emlékezetből, bár sokkal jobb sorsra a románokról írt
könyve sem jutott. Lásd Az oláh nyelv és nemzet megalakulása. Bp., 1887.
49
50