Oldal 36 [36]
34 9 Néprajz és muzeológia
za. Olyan természeti környezetben, mint , hazánk, az lesz az uralkodó népfaj,
mely az alföldeket birja kezében". Szükségszerű, hogy a különböző szárma¬
zású és műveltségű népek között hasonlóságok jöjjenek létre. Az egymás¬
rautaltság miatt az , egyesülés a nyelvben s kultúrában történetünk minden sza¬
kaszán át egyesitette a nemzetiségek szine-javát az uralkodó magyar nemzet¬
ben”. Az összeolvadások konzekvenciája, hogy ,a magyarság fogalma nem
egy faj, hanem annál sokkalta több, magasabb". Egyrészt , nem vagyunk alta¬
ji nép", európaiak vagyunk, ,,a különbség annyi köztünk, hogy nyugaton
a nemzetalakulások be vannak fejezve, nálunk a proczesszus még tart". Más¬
részt a , nagyarságot ethnologiai szempontból nem lehet és nem szabad a hazai
nemzetiségek bármelyikével analog alakulatnak tekinteni. Magyar, német,
tót, román nem egyenrangu ethnologiai fogalom. Tótok, németek, románok
stb. fajok (race-ok) [...] a magyarság egy ethnologiailag mindannyi fölött álló ala¬
kulás, az összes haza népek összefolyásának eredménye; a nyelv pedig — a ma¬
gyar nyelv t. i. — az az eszköz, melyben e faji és szellemi egyesülés kifejezést
nyer, mely központiságánál fogva vált azzá a keretté, melyben a nemzet, mint
sokszinü mozaikból összerakott kép, megalakult." Jó lenne tudni, hogy eze¬
ket hallva - a Társaság 1891-es közgyűlésén vagyunk - Hunfalvy Pál hogyan
vélekedett. A nemzetalakulás folyamatát Réthy kétségtelenül pontosan leírja,
a nemzet állami kereteit ugyan etnológiai aspektusnak tekinti, mégis jobban
megkülönbözteti a nép és a nemzet fogalmát, mint Hunfalvy. Ám ő a kettő
között értékrangsort is állít fel, a nemzet mozaikképében a magyarságot fel¬
sőbbrendűnek tartja. A nemzetiségek csak a , népség" színvonalán állnak,
a , házi tüzhely eszmekörében és igényeivel". Ebben bántani őket nem szabad,
de innét - vonja le a következtetést - , az út csak is egyedül a magyar kulturá¬
hoz vezet hazánkban. Magyarországon csak egy kultura képzelhető, mely
egyetemlegességével összekapcsolni képes az ország lakosait s egy uralkodó
társadalom, mely felül állva a néptömegeker, felül állva a faji különbségeken,
magában egyesitheti mindazon vezérelemeket, melyek a magyarság s a nem¬
zetiségek közt mint áthidaló tényezők szerepelnek."" A megengedő, tartóz¬
kodóan semleges , ethnographiai mozaik" képéből itt a mozaikot összerakó
hatalmi viszonyokra kerül a hangsúly, a nemzeti különbözőség kinyilvánítá¬
sával együtt. Réthy azonban etnológiai törvénynek tartja, hogy a románság is
hasonló képességgel bír — ám csak Erdélyen kívül, Romániában, ahol betelje¬
5 Réthy László: A magyar nemzet alakulása. Ethnographia 2 (1891) 171-181. id. 174-175. ¬
kiemelés az eredetiben. A szerző cikkét részletként közli , A magyar nemzet s a nemzeti¬
ségek" c. ,közelebb megjelenő" művéből. Ez a mű nem jelent meg.
16 Uo. 178-179. — kiemelés az eredetiben.
47 Uo. 179. —kiemelés az eredetiben.