Oldal 35 [35]
Nemzeti diskurzus és néprajz ? 33
„MEH-MUNKASSÄG” ES IRANYZATOK
A Néprajzi Társaság alapító elnökét ünneplő ülés már az alapozó mű óta eltelt
időszak fejleményeit is tükrözi. Az egyik legfontosabb eredmény, hogy már
megszerveződött és tevékenyen működik az erőket tömörítő szaktársulat.
Ennek irányultságában nem nehéz Hunfalvy Pál koncepcióját felfedezni, már
a megnevezése mutatja: Magyarországi Néprajzi Társaság. Felépítésében min¬
den nemzetiség, nép önálló szakosztályt kapott, illetve alakított. A Társaság
tematikus, azaz szakterületek szerint és etnikai alapon szervezett szakosztá¬
lyokat. À , népfajok szerint" alakított szakosztály huszonkét kisebbre bomlott,
mely minden népet, nemzetiséget — a magyarok és a németek négyet-négyet
- es az összehasonlító kutatás miatt fontos távoli népcsoportot (finn-ugor, tö¬
rök-tatár) lefedett. Egyedül a zsidóságnak nem szerveződött szakosztálya, bi¬
zonyára azért, mert a korszakban őket nem nemzetiségként, hanem felekezet¬
ként tartották számon." A Társaság elnevezése és az ország etnikai megosz¬
lását kifejező szervezeti rendje azonban nem sokáig maradt fenn. A Hunfalvy
halála után bekövetkezett átmeneti válságot követően az 1893-ban újjászerve¬
zett egyesület neve a Magyar Néprajzi Tarsasagra valtozott, a szakosztalyi rend
egyszerűsödött, átalakult. A hangsúlyeltolódás ellenére azonban mégsem lehet
azt mondani, hogy az ,ethnographiai mozaik" iránti nyitottságot az etnikai
— a magyar - kizárólagosság váltotta volna föl. Ez egyáltalán nem így történt,
lesz erről még szó, bár a magyar nemzeti érdekek hangsúlyozása is megerő¬
södött s jól nyomon követhető főként a század végén s azt követően.
Felfogásbeli különbségek még Hunfalvy életében is voltak. Ez természetes
is, egy formálódó, fogalmi eszközeit még kereső, tárgyát lazán kezelő tudo¬
mányszak esetében kiváltképp. Erre utaló nyomokat a , nagymestert" üdvöz¬
lő szónoklatokban is láthattunk. Egy további példaként idézhető az egyik
előadó nem sokkal korábban kifejtett felfogása a magyar nemzet és a nemze¬
tiségek viszonyáról. Réthy László, aki mesteréhez hasonlóan a román nép
származását tekintette egyik fő tudományos problémájának, a magyar nemzet
eredetének, alakulásának kérdésében is Hunfalvyból indul ki. A nép és nem¬
zet elgondolását tovább is gondolja, a nemzetté alakulást történeti folyamat¬
nak tartja. Kiemeli a magyarság történeti változását, gazdagodását, főképpen
asszimiláló képességét - , fajunk életképességét" és az ország geográfiai egy¬
ségét. Követi mestere államnemzeti felfogását, csak éppen elhagyja annak
nyitott liberalizmusát. Ő a magyarság nemzetalkotói képességét hangsúlyoz¬
4 A Magyarországi Néprajzi Társaság szervezete. Ethnographia 1 (1890) 59-68. (a tagság
névsorával). Vö. Kósa 1989: i. m. 1—20. — ui. a szakosztályok képviselőinek bemutatása,
valamint nemzetiségek részvétele a Társaság életében.