ként megélhetést tudott biztosítani önmaga számára, míg a prágai Képzőművészeti
Akadémiát látogatta. 1892-ben Bécsbe költözött, ahol beiratkozott a Képző¬
művészeti Akadémián August Eisenmenger festő történeti osztályába. Bécsben
lehetősége nyílt nemcsak filozófiai ismereteit bővíteni, de egyéb irányú érdeklődése
révén elmélyült az asztronómia, az anatómia, a kémia és más természettudományos
tanokban is. Itt találkozott először a teozófiával és más okkult irányzatokkal,
valamint Karl Wilhelm Diefenbach" festővel, aki a nudizmus és a vegetariánus
táplálkozás híve volt, és aki a szexualitás szabadságát hirdette írásaiban és
monumentális képzőművészeti alkotásaiban. Néhány hónapot el is töltött a KobL
rabiapostel-nek, azaz ,karalábéapostol"-nak hívott Diefenbach hütteldorfi kom¬
munájában. A vegetariánus étrendet, a szabadban végzett gyakorlatokat (nap¬
fürdőzés, testedzés) később is megtartotta. A bécsi Kunstvereinnek készített
monumentális festményének (A haldokló Heine utolsó álma, lappang) 1893-es
sikere révén számos megrendelést kapott a bécsi arisztokrácia köréből, amely egy
rövid időre elegendő bevételhez juttatta, így lehetősége nyíl Párizsba, Prágába és
Münchenbe utaznia. Ennek az időszaknak fontos eseménye az osztrák műkriti¬
kussal, Arthur Roesslerrel való találkozása, akivel később is szoros baráti kapcso¬
latban maradt.
1896-ban Párizsba költözött, sokszor látogatta a már ott élő cseh származású
festö, Alphonse Mucha (1860-1939) mütermet. A francia fövärosban bär beirat¬
kozott a Julian Akadémiára, azonban végül a Sorbonne filozófiai és természet¬
tudományos előadásait, a városi múzeumokat és az állatkertet látogatta. Az ezt
követő időszakban a különböző lapoknak készített illusztrációiból él meg, amit
kiegészít szeánszokon médiumként való részvételével (Pravdová & Theinhardt,
2018; Mladek & Rowell, 1975; Mlädkovä, 2001).
Ekkor készült naturalista és szimbolista munkáin fellelhető mindaz a kultu¬
rális, tudományos és művészeti hatás, találkozás, amely az elmúlt pár évben érte:
így a különböző újvallásos és okkult irányzatok, abuddhizmus, Darwin és Haeckel
elméletei; Nietzsche, Schopenhauer és az antik filozófusok írásai; Hugo Höppe¬
ner (Fidus), Gustav Klimt, Alphons Mucha, Odilon Redon, a fiatal Egon Schiele
munkäi. Az 1898-1902 közötti idöszakban keszült A lötusz lelke (1898) és a Vizi¬
liliomok / Az Élet kezdete (két változatban, 1900-1902 között) cimü munkäi.
A kisméretű grafikák híven tükrözik a keleti filozófiák, a teozófia, Kupka termé¬
szettudományos érdeklődésének kivetülését és a kortársak hasonló szellemben
készített műveinek ismeretét (Lee, 2016; Szabó, 2000).