OCR Output

8 ÉLETREFORM-MOZGALMAK

különböző okkultezoterikus háttérrel rendelkező újvallásos mozgalmakat. Mind¬
amellett maga az életreform is egyfajta reformvallásként értékelhető, akárcsak
a vegetarianizmus irányzata (Linse, 2001; Baader, 2007). A teozófia és antropo¬
zófia pedig bár vallásos mozgalmak, de kapcsolódnak az életreformhoz szorosan
kapcsolódó reformpedagógiai mozgalomhoz is.

Az életreform-mozgalom szoros összefüggést mutat a reformpedagógiai moz¬
galommal, amelynek esetében először Jürgen Oelkers (1992) hívta fel a figyelmet
arra, hogy az nem tekinthető egységes, önálló, originális elméletet és gyakorlatot
megteremtő mozgalomnak, mert nézetei leginkább a felvilágosodás gondolat¬
világából és az újkori pedagógia elképzeléseiből táplálkoznak. Viszont kiemelte,
hogy egyértelműen újat hoz a reformpedagógia egy sajátos gyermekszemlélet,
a gyermek , stilizált képének" megteremtésében, illetve, hogy a századfordulón
megjelenő életreform-mozgalmak hatással voltak a különféle pedagógiai kísérle¬
tekre és reformgondolatokra. Emiatt Oelkers arra jutott, hogy a pedagégiai reform¬
mozgalom szoros összefüggésben fejlődött és szinkronban állt a 19. század végén
kibontakozó antimodernista törekvésekkel, és emiatt csak ezekkel az életreform¬
törekvésekkel együtt vizsgálható (Oelkers, 1992).

Ehrenhard Skiera 2002-ben megjelent tanulmányában a reformpedagógia
meghatározásában a következőket emelte ki: , A reformpedagógia az iskolára
vonatkozó olyan kísérletnek tekinthető, amely radikálisan szakít a »régi iskola«
képével, annak tekintélyelvű, korlátozó, életidegen elemeivel, és helyette az ezzel
szemben álló olyan súj iskolax megvalósulásához nyújt segítséget, amelynek műkö¬
dését az alábbi pedagógiai motívumok jellemzik: gyermekközpontúság; a tanulói
aktivitás, kreativitás, életközeliség szempontjainak figyelembevételére törekvő
tanulási formák kialakításának igénye; a gyermeki érdeklődés és gyermeki szük¬
ségletek előtérbe helyezése; az iskola mint életközösség, a kooperatív, tudatos és
felelősségteljes élet és tanulás helyszínére, a teljes gyermeki személyiség fejleszté¬
sére, a steljes emberx nevelésére irányuló törekvések. A meghatározás történeti
szempontból azokra a reformkísérletekre vonatkozik, amelyek különböző mód¬
szertani irányzatok (művészetpedagógiai mozgalom, munkaiskola, élményre ala¬
pozott oktatás és mások) és sajátos iskolaalakzatok (Landerziehungsheim, Mon¬
tessori, Waldorf, Jenaplan, Freinet, Dalton-Plan &s mäs) formäjäban egy adott
időszakban megjelennek; rendszerezési szempontból nézve az iskola humanizá¬
lására irányuló olyan permanens programok megvalósulását jelentik, amelyek
esetében nem feltétlenül szükséges, hogy annak történelmi előzménye legyen
(természetesen alkalomadtán ennek megléte vizsgálható)" (Skiera, 2002, pp.
173-174).

Az 1990-es évek közepétől jelentek meg az első kutatások, melyek a reform¬
pedagógia és az életreform-mozgalmak viszonyát, a mozgalmak kölcsönhatását
nemzetközi társadalomtörténeti, recepciós és hatástörténeti kontextusba helyezve,