Page 9 [9]
ELŐSZÓ
A kötet témája, miként erre annak címe is utal, az életreform, amely a 19—20.
század fordulóján megjelenő sokszínű, széles körben különböző hatásfokkal kibon¬
takozó társadalmi reformmozgalom különböző irányzatainak gyűjtőfogalma.
Ezen irányzatok a századfordulótól kezdődően az egyre gyorsuló tempóban vál¬
tozó, modernizálódó világ kihívásaira válaszul jelentek meg.
Az életreform és ahhoz kapcsolódó különböző mozgalmak összefüggéseit
felvázoló kutató, Wolfgang R. Krabbe tipológiájában (2001) elkülönítette az úgy¬
nevezett ökológiai jellegű repektiv szociogenetikus mozgalmakat, melyek az ,új ott¬
hon" megteremtését, a természetes és természetközeli lakókörnyezet kialakítását,
az ember és természet harmonikus egységének helyreállítását tűzték ki célul. Ide
sorolhatjuk a természetvédő és állatvédő mozgalmakat, a városok peremén ter¬
vezetten kialakított kertvárosokat, lakótelepeket, de akár a különböző csoportok
által létrehozott életközösségeket, kommunákat is. Az előbbi mozgalmak mellett
külön csoportot alkotnak az individuál-genetikus életmódreformhoz köthető irány¬
zatok, melyek az egyén , új emberré" válásához járulnak hozzá. Ezek a reformok
nemcsak az ember , megújításához" de a közösség, és azon túl a társadalom , reform¬
jához" is hozzájárulhatnak. Ide tartozik a vegetarianizmus és a természet regene¬
ráló, kiegyensúlyozó hatását hasznosító természetgyógyászat, ezen túl az emberi
test és lélek tökéletesítését szolgáló víz-, fény- és levegőkúrák, a nudizmus, valamint
ide sorolhatóak az antialkoholista és dohányzásellenes csoportok is.
A Krabbe által felvázolt rendszerben az előbbiekben említett ún. ,magirányza¬
tokhoz" sajátosan kapcsolódnak az egyén, az egyes ember életreformján túlmutató,
de egy harmonikus jövőbeli társadalom megteremtését célzó reformelképzelések.
Az életreform irányzatok két nagyobb csoportját kiegészítő, támogató irányzatok
közé sorolható a társas kapcsolatok, a férfi—nő kapcsolatok reformja, a különböző
generációs és emancipációs mozgalmak: a gyermekvédelmi mozgalom, az ifjúsági
mozgalmak, a nőmozgalmak, a honismeret és honvédelem, a képzőművészeti,
irodalmi, színházi, tánc- és mozdulatművészeti mozgalmak. Ugyancsak kiegészítő
irányzatként emliti Krabbe az életreform-mozgalmakhoz kapcsolédéan megjelenő,