Page 12 [12]
FÓRIS ÁGOTA
ai adatbázisok témakörén belül a fontosabb magyar nyelvű vonatkozásokat
foglalja össze. Áttekinti, mik a szakszótárak, a terminológiai szótárak és a ter¬
minológiai adatbázisok meghatározó jellemzői és fő felhasználási területei, és
tárgyalja, milyen előnyei vannak a weben keresztül elérhető nyilvános termino¬
lógiai adatbázisoknak.
Fóris Ágota Lexikológia, lexikográfia és terminológia, terminográfia. Miben
hasonlítanak és miben különböznek? című írása behatárolja, hogy mi tartozik a
lexikológia, lexikográfia és mi a terminológia, terminográfia területéhez; továb¬
bá megvilágítja, miben hasonlítanak és miben különböznek egymástól ezek a
szak- és tudományterületek. A vizsgálat a vonatkozó nyelvészeti szakirodalom¬
ban és a szabványokban előkerülő meghatározásokat gyűjti össze és tekinti át,
illetve azok változatosságát és változásait vizsgálja.
Fóris Ágota a Választások és döntések a terminológiakezelésben című írása a
terminológiakezelés különböző aspektusait tekinti át, a fordítói választásokat és
döntéseket befolyásoló fordításorientált szempontokat előtérbe helyezve, négy
terület köré csoportosítva a terminológiakezelés kérdéseit: a terminológiakeze¬
lés alapfogalmai, a terminológiakezelés céljai és teriiletei, a terminoldgiakezelés
eszközei, terminológiakezelés szervezetekben és egyénileg.
Fóris Ágota A felsőoktatás és a tudomány nemzetköziesedésének hatása a
magyar anyanyelvű oktatásra és terminológiára címmel készített tanulmányá¬
nak témakGrei: az angol mint lingua academica a tudományban, illetve az angol
közvetítőnyelvű oktatás (EMI) a felsőoktatásban; az angol nyelv használatának
a felsőoktatás nemzetköziesedési folyamataiban betöltött kiemelt szerepe, vala¬
mint a magyar felsőoktatásra és terminológiára gyakorolt hatása. Áttekinti a
magyarországi felsőoktatási szabályozást és az intézményi stratégiákat; elemzi
az Akadémia állásfoglalását és (implicit) terminológiastratégiáját atudományos
nyelvhasználatra vonatkozóan; végül az alkalmazott nyelvészeti doktori képzések
munkanyelvét vizsgálja. Megállapítja, hogy az Akadémiának és az egyetemeknek
nincs explicit terminológiastratégiájuk, igaz, az Akadémia tervezi egy magyar
nyelvi stratégia létrehozását a közeljövőben. Javasolja, hogy az egyetemek maguk
is hozzanak létre saját terminológiastratégiai dokumentumot, oly módon, hogy
az intézményi stratégia kapcsolódjon a magyar nemzeti terminológiastratégiához,
továbbá az intézményi stratégia a hozzáadó kétnyelvűség szellemében jöjjön
létre. A tanulmányból az is kitűnik, hogy a magyar tudományos nyelv minden¬
kori támogatásának alapja a diszciplináris terminológia kialakítása és nyilvános
elérhetőségének biztosítása volna.
Fóris Ágota és B. Papp Eszter A felsőoktatás terminológiája — referenciamű¬
vek és adatbázisok című írása a humán területen belül az oktatásterminológia
szakterületének referenciaművekkel való ellátottságát vizsgálja. A szerzők meg¬
+10 +